Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

III. Az egyházi esztendő többi része

feltámadás 503 lyet. Áldás, béke tirajtatok, Míg tart bús vándorutatok. Keserű a megválás, Víg lesz a viszontlátás. 6. Szebb hazámat már itt látom Szemeivel hitemnek, Már itt érzem, e világon Előízét a mennynek. Oh jóságos Isten, nálad Elveszem majd koronámat. Fogadd hálám, Istenem, Kegyes Jézus, légy velem ! Dt. 550. F. Zábrák Dénes. Albinus János. Dallama : Vigyázzatok, azt kiáltja. (196) "JA Ο Boldogok, akik az Úrban Halnak meg, a I Jézus Krisztusban, Mert föltámadnak egykoron. Ha jön a vég, szem bezárul, Álmodoznak a szebb hazáról, S fölserkennek a nagy napon, Alusznak csendesen, Nyugosznak édesen. Halleluja ! Bár meghalunk : Föltámadunk, S örök jutalmat ád Urunk. 2. Áldás, hála és dicsőség Legyen tenéked égi Fölség, Világmegváltó Jézusunk ! Áldunk, oh ártatlan bárány, Ki meghaltál kereszt oltárán, Érettünk, kik itt bujdosunk. Hívek, ne sírjatok, Mert ő is, Uratok, Sírba szállott, De nincsen ott ; Föltámadott, Nekünk is életet adott. 3. Túl a síron, ha felkelünk, Örök fényben ragyog reggelünk S többé le nem megy mi napunk. Mind megadja ott az Isten, Ami után epedtünk itten S nem sért keresztünk s bánatunk. Megszűn a siralom, Eltűn a fájdalom. Halleluja ! Sír és halál Meggyőzve már, Lelkünk Istenhez, mennybe száll ! Dt. 584 F Sántha Károly. Klopstock Frigyes (1724—1803) Dallama : Jézus, ki bűnös lelkemet. (189) A mi szívünk téged óhajt, Jézus, Isten Bá• ránya ! Vedd kedvesen ezt a sóhajt, Mely áldásodat várja ; Mert a halál megrontója, ,S örökéletnek adója Te vagy, áldott Jézusunk, Üdvözítő Krisztusunk. 2. Reád bízzuk mi magunkat Itt ez árnyékvilágban. Könyörgünk, viseld gondunkat, Hogy legyünk bátorságban. Légy vezérünk, oltalmazónk, Tanítónk