Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

III. Az egyházi esztendő többi része

478 A VÉGSŐ DOLGOK Legdrágább kincs gyanánt Téged karollak át ; Tebenned megnyugszom, — Mit nékem a világ ! 2. Világ dicsősége, Mint füst, hamar szétfoszlik, Mint a tűnő árnyék, Oly hirtelen eloszlik ; De te, oh Jézusom, Megmaradsz örökké ; Te vagy én kősziklám, — Világ nem kell többé ! 3. Ε világ fiai Hajhásznak nyereséget, Fényes palotákban Mulandó dicsőséget ; De az én szívemnek Örömöt ez nem ád, Csak Jézust keresem, — Mit nékem e világ ! 4. Ε világ halomra Gyűjt veszendő kincseket, Pénzt, jószágot, vagyont, S mindig több után eped. Drágább az én kincsem, Én Jézust szeretem, Hozzá ragaszkodom, — Világ nem kell nekem ! 5. Ε világ.aggódik És félti tisztességét ; Remeg, ha érintik Ö csalárd ékességét ; Én bátran hordozom Vállamon az igát, Melyet Krisztus rak rám, — Mit nékem e világ ! 6. Testnek kívánsága Kábítja e világot, Hiú örömökért Cserélne mennyországot ; Ám teljék benn' kedve, Én áldom Istenem, Ki engem vidámít, — Világ nem kell nekem ! 7. Mit nékem e világ ? Mely elmúlik,, sírba száll, Mihelyt fagyos kezét Reáteszi a halál; Ékessége lehull, Élenyész, amit ád, De Jézus megmarad ; — Mit nékem e világ ! Dt. 412. Zábrák Dénes. Pfefferkorn Mihály. Dallama : Ki dolgát csak Istenre hagyja. (210) Fogyton-fogy napjaimnak száma, Ki tudja, • hol ér a halál ? Mily boldog, kit végső órája Vigyázva és készen talál! Annak csendes kimúlása És könnyű lesz számadása. 2. Reggel ragyog a rózsa fénye, S este gyakran elhervad már ; Ilyen szívünk földi reménye, Ma vígadunk, holnap sír zár. Mint a nyíl repül életed, Ember, s mégis vesztegeted. 3. Ne kedveld a világ lármáját, Nincs itt örökös