Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

III. Az egyházi esztendő többi része

BÉKEKÖTÉS UTÁN 473 Dallam: Téged illet a háladás. (110) AQ 0 Dicsőség az Úristennek, Hogy hazánknak 0#0. győzedelmet Ad a gonosz ellenségen; Néki ezért hála légyen : Dicsértessék ! 2- Isten a seregek Ura! Csak azokra sujt boszszúja, Kik magukban bizakodnak S szent Fiától elszakadnak ; Ο az Isten! 3. Ö a nagy hős végesvégig Az utolsó nemzedékig ; Az ellen, bár nem akarva, Kezében van élve, halva : Ο a nagy hős ! 4. Félelmetes seregeket Hatalma a porba vetett; Ha gőgös az ellenfele, Könnyűszerrel végez vele: Ο a bíró ! 5. Büntetés, vagy bosszú végett Maga is küld ellenséget ; Őhozzá,, kell folyamodnunk S leveszi a vesszőt rólunk : Ο az Atya! 6. Esz, erő, szám, fegyver, minden Cserbenhagyhat küzdelminkben ; Egyikben se csalatkozunk, Ha őhozzá imádkozunk ; Ő a vezér ! 7. Ő„ adhat és ő szerezhet Jó véget az ütközetnek ; Ő, ki gyakran kis csapatnak Ád jelentős diadalmat : Dicsértessék ! Tr. 1009. F. V. J. Sulek Máté. Dallama: A ragyogó nap ma ismét. (115) /Q A Magasztalunk, jó Istenünk, Hogy immár a harc megszűnt, S féltett hazánk és életünk Szent olajága feltűnt. Oh vedd forró hálánk Mennyei szent Atyánk, Ki a harcot megszüntetted, S a békét megteremtetted. 2. Közbátorság hajnalára Ébredtünk s nagy öröm ez A jogrend, mely helyreálla, Kit-kit csendre kötelez Hős fiaink vére Megszűnt folyni végre, Felvirradt békeünnepünk, Oh Uram, nagy nap ez nekünk. 3. Nem rémít már a harci zaj, A fegyverek csörgése, Nem hallik a vészes moraj, S az ágyúk mennydörgése. A veszélynek vége, Itt az áldott