Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)
Β. I. Kezdő és befejező énekek
DICSÉRETEK 43 2. A magas mennyboltok, A napok fenn rajtok, Erődnek csodái; Kicsinyke kis lények, Látatlan kik élnek, Jóságod munkái; Mozdul a semmiség, Épül a mindenség Csak egy tekintetedre ; Világok elmúlnak, Idők megújulnak A roppant végtelenbe ! 3. Magasság és mélység, Viharzó sötétség, Égi láng villáma ; Harmat, mely titkon száll S a gyönge virágszál, Mind kezed munkája. A te sok csodáddal Lételem is, rád vall, Dicsőséges teremtőm, Azért én is áldom És buzgón imádom Nevedet mindörökkön. 4. Lelkem, nézz föl bátran, Bárcsak tükrön által Látod most az Istent; De ha lehull zárad, Égbe visz föl szárnyad S majd tisztán látod fent. Addig, pályád futván, Haladj a jók útján, Gondjára bízva élted ; Ne félj a sírtól sem, Ott is él az Isten S halandót újra éltet. K. 15. Berzsenyi D. Fohászkodása után Fejes István. c) Dicséretek. Eredeti dallam. (16) Jer, dicsérjük Istent Szívvel, szájjal, lélekkel, • Ki nagy dicső dolgot Cselekszik mindenekkel; Ki bölcsőnktől fogva Mindeddig eltartott És számtalan jókkal Minket elárasztott. 2. A jóságos Isten Áldjon tovább is minket, Hogy vidáman s békén Tölthessük életünket; Tartson meg mindvégig Minket kegyelmében, Legyen szabadítónk Minden szükségünkben., 3. Atyának, Fiúnak És Szentlélek Istennek, A Szentháromságnak, Mi kegyes éltetőnknek Dicséret, dicsőség, Legyen magasztalás, Most és mindenkoron Örök hálaadás ! Dt. 2. Dallama : Uram Jézus, fordulj hozzánk. (11) Mi, akik az Úr nevében Összegyűltünk e szen^ * • télyben, Nyissuk hálára szívünket, Dicsőítsük Istenünket.