Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

III. Az egyházi esztendő többi része

keresztben 451 vigasz balzsamát. Ha fáraszt a gond nehéz útja, Biztasson töviskoronád. Kelts lelkemben új erőt, reményt, Oszlasd búmnak zordon éjjelét. Téged vár szívem. 5. Míg harcomat itt bevégezem, Vezéreljen te Szentlelked, Mely bűntől óv s bár setét egem: Csüggedni soha nem enged. S ha eljutok a sír partjára, Vidd lelkemet dicsőbb hónába: S légy üdvösségem. Dt. 389. Gyurátz Ferenc. Dallama : Eltévedtem, mint juh. (185) Elbágyadt lelkeknek, Szomorú szíveknek Ki • vagy vigasztalója, Gyámoltalanoknak, Ügyefogyottaknak Erős .oltalmazója, Mennybéli Istenség, Uralkodó Felség, Üdvösség megadója! 2. Sok felöl ostromol S ugyan reám omol A keresztnek zápora, Nincs kihez fordulnom, Segedelmet várnom, Mert Felséged ostora Reám eresztetett, Szívemre vettetett Hitemnek próbájára. 3. Tehozzád kiáltok, Ki férgecskéd vagyok, Figyelmezz kérésemre ; Látod gyötrelmímet, Fájdalmas szívemet, Tekints szívem sebére. Irgalmas szemeddel, Hatalmas kezeddel Jöjj el segítségemre. 4. Én gyarlóságomat, Erőtlen voltomat, Oh Úristen, jól látod, Hogy bánátim terhét, Ostromló erejét Nem bírhatom, te tudod. Segedelmed nélkül Reménységem meghűl, Uram, ha nem táplálod. 5. Ha pedig tovább is Ez öldöklő tövis Sebhet akaratodból: Vigasztald szívemet, Én nádszál-hitemet Erősítsd jóvoltodból. Ha holtig is érzem Ostorodat, vészem Jó szívvel, mint Atyámtól. 6. Csak Jóbnak tűrését, Ábrahámnak hitét Oltsad az én szívembe ; Én reménységemet S erőtlenségemet Fogadd szent kegyelmedbe. Ellened ne vétsek, Csak teneked éljek, Bízzam ígéretedbe'. Dt. 382. Petrőczi Kata Szidónia (1658—1708.) 29*