Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

III. Az egyházi esztendő többi része

NEMZETI ÜNNEPEN 439 omlott vére : Te tartád fenn élő hitét, A baj tengerén átsegítéd. Dicsőség legyen nevednek. 3. Mikor a hon szabadsága Le volt kötve rabigába, S vésztől dúlva népünk gyászolt: Küldtél védőt, erős gyámolt. Felráztad a csüggedőket, Diadalra vitted őket; Felettünk új hajnal hasadt, Mely hirdeté nagy hatalma dat S biztatott szebb jövendővel. 4. Te légy nekünk, igaz Isten, Mi hajlékunk mindvégiglen; Hallgasd meg esdő fohászunk, Te légy erős sziklavárunk. Vihar ha jönne hazánkra, Fedje kegyelmed palástja; Add, hogy minden honfiszívet Tartson együtt testvérszeretet, S boldog nép áldjon itt téged. 5. Elhúnyt apáink példája Gyújtsa hűségünk új lángra. Miért ők annyit áldoztak, Melynek földjén éltek, haltak: Hőn szeressük szép hazánkat, Mely reánk is áldást áraszt. Itt lelünk csak boldogságra, Ennek keblén vár a sír álma, Ehhez köt gondviselésed. 6. Míg a végcélhoz elérünk: A hit legyen hű vezérünk; Jöjjön ,öröm, avagy bánat, Maradjunk meg híven nálad. Eltünk dicsőítsen téged, S hagyjon itt áldott emléket. És ha int a halál réve, Jézus, hívőknek reménysége, Vidd lelkünket mennyországba ! Dt. 505. Gyurátz Ferenc. Nemzeti ünnepen. Dallama: Vigyázzatok, azt kiáltja. (196) Népek hatalmas Istene, Nemzeteknek egész 040. serege Dicsőíti szent nevedet. Lakhelyet nekik te adtál, S hogy azt szeressék, te oltottál Szívökbe honszeretetet. Nekünk is e hazát Lakhelyül te adád, Őseinket Te vezetted, Segítetted, Szent hitedre térítetted. 2. Nemzetünknek története, Ezredéves hosszú élete Nagy hatalmadat hirdeti; Hogy annyi vész, viszály között, Megfogyott bár, de meg nem törött: Jósá-