Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

III. Az egyházi esztendő többi része

az elhúnytak emléke 431 Oh de most már ezer bajban Árva fejem hová hajtsam ? 4. Uram ! hozzád folyamodom, Benned van bizodalmam. Hő imában fohászkodom; Te légy Atyám, oltalmam. Teremts tiszta szívet bennem, Segélj gyermekeddé lennem. 5. Angyalidat küldd el hozzám Jó emberek képében, Jobb napokat virrassz reám, Hogy célomat elérjem, S jó szülőmmel mennyországban Egyesüljek boldogságban. Dt. 475. Zábrák Dénes. Az elhunytak emléke. Dallama: Ε sötét földi pályán. (156) Felújul a fájdalom S forróbban siratunk Ε • szomorú gyásznapon, Drága mi halottunk! Az idő repül, szalad, S mégsem gyógyul sebünk. Most is fáj a gondolat, Mért nem lehetsz velünk ! 2. Mért hagytál el bennünket, . Akik úgy szerettünk ? Mért hagytad itt helyedet Üresen mellettünk ? Mióta elhantoltak, S nem néz reánk szemed, Nincs itt öröm, boldogság: Sírba szálltak veled. 3. Sírunk, mikor virágunk Visszük sírhantodra, Sírunk, mikor gondolunk Halovány arcodra. Felejthetlen emléked Naponként siratjuk, Gyászkeretes bús képed Könnyekkel áztatjuk. 4. Messze szállt bár édenünk, Veled, kedves lélek, Hittel zengjen énekünk Az ég Istenének ; Ha sujtón is látogat, Elveszi, mit adott, Várjuk, nyújt még Gileád Nekünk is balzsamot. 5. Add, Urunk, hogy nagy hittel Vegyük rendelésed : Mind jó, amit cselekszel, Szívünkbe ezt véssed. Ki hűn szeret, Istenünk, Mind javára válik; Add, hogy mi is szeressünk Téged mindhalálig. 6. Gyászunknak könnyeivel Mosd lelkünk tisztára. Szemed vigyázzon híven Halottunk sírjára.