Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

Β. I. Kezdő és befejező énekek

40 FOHÁSZOK a halálból is Kiragadsz engemet, Imádva ejtem ki A te sze,nt nevedet. 2. Áldó kezed kísért Kisded koromtól fogva, Jó lelked pályámat Mindvégig beragyogja ; Ha estem, te nyujtád Segítő kezedet, Téveteg homályból Igéd kivezetett. 3. Hogyha lábam alatt Egész föld megindulna S fejemre a magas Mennyboltozat omolna : Nem érhet engemet Akkor sem ártalom, Oh mert velem te vagy, Te fognád meg karom. 4. Nem árthat énnekem Sem a balsors csapása, Sem emberek csele, Szerencse változása ; Mert te vagy, Istenem, Védőm, vigasztalóm. Örök Gondviselés, Neved magasztalom. 5. Gondviselő Atyám, Kegyelmes, igaz Isten, íme, leborulok, Imádlak tiszta, hitben. Lelkemnek mélyéből Buzog fel én imám : Őrző szemed ma is Vigyázzon énreám. 6. Te voltál eddig is Én pajzsom és vezérem, Rád bízom magamat, Te légy ma is énvélem. Kedvesimmel együtt Oh áldj meg engemet, Te néked szentelem Sírig életemet. Dt. 41. Sántha Károly. Eredeti dallam. (12) Jehova, csak neked éneklek, Ki volna más te• hozzád fogható ? Dicséretet tenéked zengek, Csak téged áldalak, Mindenható. Jövel, segíts, én édes Jézusom, Hogy szózatom mennyekbe eljusson. 2. Oh vonj, Atyám, Fiadhoz engem, Hogy szent Fiad viszont hozzád vigyen ; S jóvoltodat míg áldva zengem, Keblem lakója Szentlelked legyen ; így újjászült szívem feléd dobban S ajkam neved dicséri boldogan. 3. Atyám, te legfőbb boldogságom, Oh teljesítsd, amit lelkem kíván ; Te látod, tudod, mire vágyom : Hogy véled egyesítsen hő imám. A gyarló föld porát így levetem S tisztább hangon zendül dicséretem.