Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

III. Az egyházi esztendő többi része

a különböző bűnök 309 adományod, Mindez nem érdemem, Csak a te ke­gyelmed, Lelkemet hát a gőg Útjára ne engedd. 2. Hogyha inkább vagyok Hasznára a világnak, Elmém és szemeim Tisztábban hogyha látnak, Mint tán embertársam : Nem az én érdemem, Elmém, képességem S erőm tőled nyerem. 3. Ha végzésed nekem Nagyobb szerencsét mérne, S szereteted folytán. Gazdag kincs munkám bére : Jóságod, amelyből Áldás bőven fakadt, Ad-e gőgre jogot S lenéznem másokat ? 4. Ha nagyobb tisztelet S méltóság jut részemül, Vaj' nem jön-e az is Pusztán te kegyelmedből ? S szegény embertársam Igénytelensége Nagyobb tisz­tességet Nem nyer-e végtére ? 5. Mért uralkodnék hát Esztelen gőg szívemen? Minden, amim csak van, Tőled van, jó Istenem. Aj­kad egy igéje Fölemel s éltet ad, És ismét megaláz Egyetlen egy szavad. 6. Tetőled van, Uram, Minden jó adományom, Tőled való minden Siker, áldás munkámon : Azért oltalmazzon Jóságos kegyelmed A gőg rút bűnétől, S alázatban tarts meg. Bcs. 179 Gajdács Pál. Dallama : Uram, rosszul cselekedtem. (194) JJO Oh ember, ne gyűjts fejedre Átkot bosszú­állással, Bízd ügyedet Istenedre, Légy tü­relmes várással. Az ítélet Isten dolga, Ki vagy te ? Csak szegény szolga. 2. Nehéz ugyan a sérelem, Fáj, ha bántnak ben­nünket, De azért van az értelem, Hogy meggyőz­zük szívünket ; Szép szelídség legyen bennünk, Rosszért rosszal ne fizessünk. 3. A féktelen természetet Bár nehéz zabolázni : Mégis mindig legyőzheted, Csak ne szűnj meg vi­gyázni. Hallgasd belső bírád szavát, S ne felejtsd el lelked javát. 4. Lépj híven Jézus nyomába, Mint ő, te is ak-

Next

/
Thumbnails
Contents