Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

II. Az egyházi esztendő ünnepes fele és az egyház ünnepei

154 aratási hálaünnepen dicsér : Atyánk, a te Felségedet, Egyetlenegy szülöttedet S vigasztaló Szentlelkedet Imádja minden gyermeked. 3. Jézus, kinek hatalma nagy, Az Úr örök szülötte vagy ; Szűzben foganva kell neked Az embert üdvözítened. Nem rémít immár a halál : Eged számunkra nyitva áll ; Jobbján Atyádnak tisztelet Tűntet ki mindenek felett ; Te fogsz ítélni egymagad Élőket és halottakat. Úrunk, segítsd meg híveid, Kiket szent véred üdvözít. 4. Isten, naponként tisztelünk, Mert szent a te neved nekünk ; Kérünk ma is vigyázz reánk : Ne essünk bűnbe, jó atyánk ! Ó légy kegyes hozzánk, Urunk, Mikor tehozzád fordulunk, És meg ne vond irgalmadat, Amíg reményünk megmarad. Ha bízva hívunk tégedet : Megszégyenülnünk nem lehet ! Tr. 291. F. V. J. Dr. Luther Márton. Áratási hálaünnep. Bevezető igék. (Antifonák.) 1. Mindenki szemei tereád vigyáznak és te idejében megadod eledelöket. Halleluja ! Megnyitod a te kezedet és megelégítesz minden élőt ingyen. Halleluja! (Zs. 145, 15. 16.) Dallama : Teljes minden éltemben. (193) Letarolva a mező, Az áldás begyüjtve. Jó - Atyánk, ez ünnepen Hála kél szívünkbe'. Megadád Legjavát Bőséged házának És a jók most áldnak. 2. Mindeneknek szemei Csak tereád néznek, Te adsz, Uram, eledelt Az éhező népnek. Szent kezed Kenyeret Oszt ma is csudásan, Mint ott a pusztában. 3. Amit Isten megígért Még Noénak régen, Hogy míg a föld el nem múl, Aratás is lészen : im betölt, Mert a föld Termését megadja, Hű a népek Atyja. 4. Jó reményben hullt a mag A föld rejtekébe, Felsarjadt a zöld vetés És az Űr megvédte. Ő adott Harmatot Az eltikkadt földre, Úgy lett bő gyümölcse.