Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

II. Az egyházi esztendő ünnepes fele és az egyház ünnepei

130 húsvét 6. Áldott, kié a föld s a menny, Ég s föld Ura, neked zeng a Halleluja ! Most és mindörökké, ámen. Ég s föld Ura, neked zeng a Halleluja ! Tr. 204. F. V. J. Eredeti dallam. (79) Fölkelt ami kedves Urunk, Mi hívők, mi hí- vők újjongunk. Kit elzárt a sír nagy köve, Győztesen, Győztesen fölkele: Jertek, hívek, A győzőnek Zengjen ének. 2. Az angyalok hozák a hírt: Elhagyá, Elhagyá már a sírt! A nőknek, kik őt keresék, Föltámadt, Föltámadt, hirdeték, Mindezért ő, A nagy győző Dicsérendő. 3. Fájdalmas volt kínhalála, Örömtelt,Örömtelt hajnala, Siratá őt minden élő, Üdvözli, Üdvözli a hívő, Mi legkivált Zengjünk tehát Halleluját... 4. Jövel, mennyei vezérünk, Üdvözlégy, Üdvözlégy reményünk. Feltámadásodért esdünk, Hallgasd meg, Hallgasd meg énekünk, Méltó vagy rá, A hálára, Ég királya. Bcs. 60. Kemény Pál. Dallama: Tündöklő hajnali csillag. (152) Jer hívek, szent háladással, Buzduló magasz• talással Áldjuk a menny Istenét! Hála hassa át szívünket, Híven üljük ünnepünket, Húsvét drága ünnepét! Áldja Hála Megmentünket, jóltevőnket, Krisztusunkat, Ami Megváltó Urunkat. 2. Hol vagyon, halál, hatalmad ? Hol koporsó, diadalmad ?, Krisztusunk mind széttöré. Öt is a kősír fogadta, Ámde újra visszaadta, Mert Isten úgy rendelé ; Élet Éled A halálból, s a homályból fénynek árja Hint reményt a földi tájra. 3. Már síromnak éjjelébe S a sötét halál elébe Megnyugodva nézhetek ; Testem egykor sírba szállhat, Ami por volt, porrá válhat, Lelkemet nem sebzi meg. Itt, ha Sírba Tér is testem s porrá leszen, még sem félek, Krisztusommal újra élek.