Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

II. Az egyházi esztendő ünnepes fele és az egyház ünnepei

nagypéntek 127 mények, álmok ; Alig ízleltem, Amit szerettem, Szól az ige : Immár vége ! 5. Immár vége : Oh nagy ige, Hiú éltem reménysége ! Amíg utam meg nem futottam, Add, hogy harcoljak lankadatlan, S pályám ha végzem, Találjon készen Ez az ige : Immár vége ! Dt. 616. Dallama : Oh siralom. (68) Sírj én bennem, Oh én lelkem ! Mert az • Isten fia volt, Aki ma bűneidért A keresztfán megholt. 2. Nap elborul, Föld megindul, Kősziklák megrepednek. Halottak feltámadnak, Sírván keseregnek. 3. Oh Jézusom, Én orvosom ! Vélem nagy irgalmat tégy : Sebeiddel gyógyuljak, Békességem te légy ! 4. Im könnyezek ! Vallást teszek Bűneimről előtted, Melyekkel megbántottam Az én Teremtőmet. 5. Hittel várom, Közbenjáróm, Bűneim bocsánatát. Szent véred hullásáért Engeszteld az Atyát. 6. Érzem : megvan Nyugodalmam, Kereszted átölelem, Életemet a sírig Tenéked szentelem ! Dt. 200. Sántha Károly. Húsvét Bevezető igék. (Antifonák.) 1. Beszéljétek a népek között az Űr dicsőségét. Halleluja. Örüljenek az egek és örvendezzen a föld. Halleluja. (Zs. 96, 3, 11.) 2. Krisztus halálra adatott a mi bűneinkért. És feltámasztatott a mi megigazulásunkért. (Róm. 4, 25.) 3. Ez a nap az, amelyet rendelt nekünk az Ur, Azért örvendjünk és vigadjunk e napon. (Zs. 118, 24.) 4. Én vagyok a feltámadás és az élet: Aki hisz én bennem, ha meghal is, él. (Ján. 11, 25.)