Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

II. Az egyházi esztendő ünnepes fele és az egyház ünnepei

bójt 121 torát, S végtelen nagy türelemmel Hordd a tövis koronát ? Hogy híveid megtalálják A dicsőség ko­ronáját ! Soha én ezt stb. 5. Alázatod szelídít meg Minden gőgöt lelkerpben ; Halálom megédesíted, Nincs miatta gyötrelmem; Türelmed a sok Ínségben Tisztességet szerzett né­kem. Soha én ezt stb. 6. Jézusom, hadd köszönjem meg Sok fájdalmas sebedet: Vedd adóját hű szívemnek, Mely miattad kesereg; Ahogy értem tusakodtál, S bűneimtől megváltottál! Soha, soha nem tudom Meghálálni, Jézusom ! Tr. 148. Ford. V. J. Dallama: Készítsd magad, kedves lélek. (184) Hullj oh Jézus drága vére Én szegény szí­• vem sebére ! Fájdalomtól s bűntől ég az, De tenálad van a vigasz. Átölelvén keresztfádat, Kél szívemben mély bűnbánat, S míg szememből a könny csordul, Rám az égből balzsamcsepp hull. 2. Gileádban nincs orvosság, Csak tenálad, égi jóság! Benned van én újulásom, Sebeidben gyó­gyulásom. Tengere nagy szeretetnek, Benned mily gyöngyök teremnek ! Hogyha beléd merült lelkem, Mindig drága kincset leltem. 3. Drága kincset: békességet És szívbeli csen­dességet, Azt a tiszta boldogságot, Mely a földre mennyből szállott. Add e kincset most is nékem, Én megváltó üdvösségem ! Im keresztfádnál könyör­gök, Oh hallgasd meg a könyörgőt! Sántha Károly. Dallama: A ragyogó nap ma ismét. (115) Jézus, sebeidnek mélye Vigasztalja lelkemet, • Minden földi nagy ínségbe,' Ott látom ke­resztedet. Ha kísértnek a bajok És már bűnre gon­dolok, Szenvedésed emlékeztet, Hogy kerüljek min­den vétket.

Next

/
Thumbnails
Contents