Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

II. Az egyházi esztendő ünnepes fele és az egyház ünnepei

böjt 117 3. Tedd és írd, hogy megérezzem Sebeidet szívembe, Hogy mindenkor emlékezzem Reájok és a mennyre. Te vagy kincse lelkemnek, Te gazdagíts engem meg: Ezért hajtom meg térdemet S kérem áldó kegyelmedet. Tr. 135. F. V. J. Gerhardt Pál. Dallama: Jézus, ki bűnös lelkemet. (189) Jézus, e világ bűnéért Ki meghalni eljövél • S tévelygő nemünk üdvéért Önként áldozat levél; Te, ki kész valál ontni vért Ádám romlott fiaiért: Kérlek, halálod ára Rajtam ne vesszen kárba. 2. Vigasztaljon gyötrődésed, Midőn bűntudat gyötör, Támogasson csüggedésed, Kétség s baj reám ha tör. Verejtéked hűvösítsen, Segítőm, ha senki nincsen; Kérlek, halálod ára Rajtam ne vesszen kárba. 3. Ajkad, mely bíráid vádját Tűrte némán s hallgatott, Szóljon értem s bűnöm átkát Törölje el majd amott. Lelkiismeret ha furdal S rettent örök kárhozattal: Kérlek, halálod ára Rajtam ne vesszen kárba. 4. Tövised, mely tépte arcod, Örömrózsákat terem ; Értem vívtál nehéz harcot, Enyém lett a győzelem. Koronázz meg kegyelmeddel, Bűn hatalmát rólam vedd el: Kérlek, halálod ára Rajtam ne vesszen kárba. 5. Szomjad, melyet a keresztfán Elepedve érezél, Enyhítsen, ha rögös pályán Lankadok s erőm csekély. Önts szívembe reménységet, Áraszd rám szent békességed. Kérlek, halálod ára Rajtam ne vesszen kárba. 6. Végső sóhajoddal engem Szabadíts meg, oh jövel, Ha ezer bűn szól ellenem És elítél, ments te fel. Hogyha ajkam végsőt lehel, Lelkemet vidd mennyekbe fel. Kínod, halálod nekem Legyen örök életem. Dt. 187.