Keresztyén énekeskönyv. A dunántúli evangélikus énekeskönyv rövidített kiadása új résszel (Budapest, 1957)

V. Jézus szeretete és dicsérete — Istenben való bizodalom

4. Add látnom gyötrött arcodat. Ha vívom végső harcomat; Enyhítse kínom az ecet, Melyet itattak teveled. 5. Ha nyelvem némán elakad, Szívemben szóljad szavadat, Szememre hogyha száll homály, Mennyben elém ragyogva állj! 6. Legyen nekem végső szavad Lámpásként — éj ha rám szakad, Keresztfád botként támaszom, Szent sírod hely, hol nyughatom. 1. Ha elvégzem az életet, Bátorít búcsúvételed; Kaput nyitsz mennyben énnekem — Rád bízom hát menetelem. 8. Ébressz föl majd a nagy napon S ítéld, hogy álljak jobbodon, Uram, ne sújtson engemet Kárhoztató ítéleted! 9. Cj testem fényljék mint a nap, Mely sugárról sugárra kap, Akár dicsőült testeden Tündöklik tisztán, fényesen. 10. Választottak soraiban S az angyalokkal nagyvígan Éneklek ottan éneket S örökre látom színedet! Behm Márton (1557 — 1622) éneke nyomán 24 Keresztyén énekeskönyv 369