Keresztyén énekeskönyv. A dunántúli evangélikus énekeskönyv rövidített kiadása új résszel (Budapest, 1957)

I. Dicséretek és könyörgések

Dallama: Αι Istennek jőtetszése QA Dicsérd én lelkem Uradat, Adj hálát szent nevének, Vesd ő rá minden gondodat S bízd rá minden reményed! Ö mindent lát s egész világ Mutatja bölcsességét; Mit δ akar, meglesz hamar: Megtartja ígéretét. 2. Hadd zengjem hálaénekem, Ó Istenem, tenéked, Melyben im megköszönhetem Legfőbb jótéteményed, Mert szerétéi, s amit tevéi, Szerelmed bizonysága. Azért neked víg éneket Zeng lelkem buzgósága. 3. Midőn világot támasztál Amaz örök igében, Te engem üdvre választál A Krisztus érdemében; Te híveid és szcntcid Könyvébe írtad nevem, Hogy úgy legyen, mint kegyesen Rendelted, 6h Istenem. 4. Tudván, hogy nagy jó voltodat Én a rosszra használom: Elnémítád haragodat, Hogy az reám ne szálljon. Bűnöm miatt te szent Fiad Adád kínos halálra, Hogy a halál, ha rám talál A lelkem meg ne szállja. 5. Ki ítélhet el engemet? Uram, sajátod vagyok. Krisztus szerzé meg üdvömet, Én a tied maradok. Ebben bízom és jól tudom, Neked járván kedvedben, Törvényedet, mely fenyeget, Nem kell többé rettegnem. 6. Dicsérd én lelkem Uradat, Adj hálát szent nevének; Vesd őrá minden gondodat, Bízd rá minden reményed. Bármit kezdett, az meg is lett Neve dicsőségére. ö nyújt kezet és elvezet A mennybe üdvösségre. Comenlus Amus János (1592—1671)