Keresztyén énekeskönyv. A dunántúli evangélikus énekeskönyv rövidített kiadása új résszel (Budapest, 1957)

VII. A halál és az örökélet

ved dicsérik, Részük nem lesz halál: Örök életre nekik Hajlékod nyitva áll. 3. De félnek majd s remegnek A bün szolgái mind, Ha Ura földnek, mennynek Rajtok végigtekint. Mert kik Istent elhagyták, S csak bűnnek éltek itt, A poklok kárhozatját El nem kerülhetik. 4. Ó add Uram, míg élek Ε földi téreken, Ama végső ítélet Szemem előtt legyen. Segélj ösvényed járnom, S benned élnem s neked, Hogy éberen találjon Igaz ítéleted. 5. Ha eljövend a nagy nap, S világnak vége lesz: Uram, híved ne hagyjad, Jobbod felől helyezz. Hagyj engem megpihenni Atyám, szent kebleden, S üdvöd helyére menni Engedj, én Istenem. Schmock Benjamin (1672—1737) (Ihász Ferenc) Eredeti dallam rnn Ments meg engem, Uram, Az örök halálOzfö tói. Ama végső napon Minden kíntól, bajtól. Midőn az ég s a föld Meg fognak rendülni S eljössz a világot Lángokban ítélni. 2. Reszket minden tagom, Borzadok és félek Én e földön küzdő Szegény bűnös lélek. Ama napon engem ítéletre vonnak, Midőn az ég s a föld Egyben megindulnak. 3. Haragnak napja az, Kínok, inség napja; Nagy nap, mely a bűnöst Gyötri, szorongatja; Midőn te, ki mindig Éltél és fogsz élni, Eljössz a világot Lángokban ítélni. 4. ó adj nekünk, Uram, Örök nyugodalmat; Szegény bűnösökön Mutasd meg irgalmad; Hogy kik az életben Oly sokat szenvedünk, örök világosság Fényeskedjék nekünk. ..Llbera me Domine" Középkori latin ének 283