Keresztyén énekeskönyv. Kiadja a Dunántúli Ágostai Hitv. Evang. Egyházkerület. 10. kiad. (Budapest, 1914)

Imádságok

imádságok 483 az ezt követő büntetés elől. Te gondviselő Atyám vagy, kegyelmed megújulására emlékeztet minden reám virradó nap. A hitben vigasztalás forrását nyitottad fel előttem s megmutattad az ösvényt, melyen a te áldott békességed kíséri a földi vándort. Gyermekeddé fogadtál a keresztségben s a halál után örök üdvösséget ígértél a hűség jutalmául. Midőn jó tetteidről emlékezem: alázattal vallom be hálátlanságomat. Vétettem ellened, visszaéltem hosszútűréseddel. Ismertem akaratodat ós mégis azt szóltam, cselekedtem sokszor, amit tiltasz. Szívem nem a te országodért és annak igazságaiért dobogott, hanem csak e világ hiú tetszése, mulandó javai után sóvárgott. Nem a szelídséget, szeretetet hirdető Krisztusnak követője, hanem az önző indulatoknak rabja voltam. Bűnöm ellenem kiált, lelkiismeretem vádol. Ama drága kincset: a lelki békességet önmagamban fel nem találom, e világ vissza nem adhatja: ezt, irgalomnak Atyja, egyedül nálad kereshetem. Ezért esdeklek előtted: oh légy irgalmas! Segélj Szentlelked gyámolításával megigazulásra annak érdeméért, ki megváltásunkra dicsőségedből földre szállt. En Uram, Jézusom, szent vacsorádhoz készülök, jöjj, te magad segélj, hogy mint méltó vendéged járulhassak ocía. Szenvedésednek emléke keltsen törödelemre és fojtsa el bennem a bűnnek erejét. A bánat egyengesse útamat a megtérésre s vezessen hozzád, ki eljövél, hogy megtartsd, ami elveszendő vala. Te, az élő Isten szentje, töviskoszorút liordoz31*