Keresztyén énekeskönyv. Kiadja a Dunántúli Ágostai Hitv. Evang. Egyházkerület. 10. kiad. (Budapest, 1914)

V. A keresztyén hitélet

364 IGAZSÁGSZERETET ÉS ERKÖLCSI TISZTASÁG csátod be őket; Már itten sem kedvesek ök A bölcsek és a jók előtt, Kik tégedet szeretnek, S életükben követnek. 4. Ha érdemlett jóhíremnek Szenvednem kell sérelmét: Tűrjek s várjam jó ügyemnek Eljövendő győzelmét, S ha magamat kell mentenem, Oh add kegyes jó Istenem: Példát csak tőled vegyek, Bosszúálló ne legyek. δ. Én Uram, te mindenütt vagy, Látod minden tettemet És lehetek akármily nagy: Megítéled éltemet. Oh add ezt jól értésemre, Hogy vigyázzak jól lelkemre, S az igazság törvénye Legyen éltem ösvénye. Dallama: Uram, rosszul cselekedtem. \z ártatlan, tiszta öröm Bün útjára Έννι ν nem siet, De a vétkes földi gyönyör Beszennyezi a szívet; Ember légy hát éber, vigyázz, A víg órát követi gyász. 2. Hogy lehess a bűnöktől ment: Szemérmetes, tiszta légy! Még nézésed isiegyen szent, Trágárságot félretégy. A bűnökkel játszó elme A léleknek veszedelme. 3. A szívbéli tisztaságnak A munka kőbástyája, De a lelki romlottságnak Henyélés a párnája. Tétlen töltvén el napjaid, Rabúl ejtnek rút vágyaid. 4. Ha a gyönyör tűzlángjait Elkerülni akarod, Addig szaggasd el láncait, Míg megkötve nincs karod. Ha táplálod és neveled: Könnyen bánik utóbb veled. δ. Szíveinket bemocskolja A rút, aljas kívánság, Bár sok bűnös azt gondolja: Nem vétek,