Keresztyén énekeskönyv. Kiadja a Dunántúli Ágostai Hitv. Evang. Egyházkerület. 10. kiad. (Budapest, 1914)

V. A keresztyén hitélet

354 EGYES KERESZTYÉN' ERÉNYEK életemmel; Vigyem véghez jól munkámat, Várván tőled koronámat. 2. Tókozlástól óvj meg engem; Ne hagyd bűnre vesztegetnem Kezedből vett javaimat, Rám árasztott áldásidat. Taníts bölcs sáfárkodásra, Józan takarékosságra; Magam s más javát munkáljam. Áldásodat megháláljam. 2. A rút fösvénység ösvénye Minden gonoszság örvénye, Vége szégyen és gyötrelem, Utáltasd meg azt én velem. Mit ér összegyűjtött kincsem, Ha rajt áldás, béke nincsen; Hűtlen elhagy halálomban, Nem ment meg számadásomban. Zathureczky Sámuel győri kántor 1811. Dallama : Jézus, én bizodalmam. /gyorsan folyó időmet Az Űr nem ewWi VJ adta hiában, De azért, hogy erőmet Gyakoroljam jó munkában; Hogymint drága vagyonnal Éljek vele haszonnal. 2. Nem szabad könnyelműen Elhenyélnem életemet, De szűkség, hogy serényen Tegyem kötelességemet S elvégezvén dolgomat, Reád bízzam utamat. 3. Hivatásom ösvényén Adj erőt, tovább haladnom S minden este őszintén Tetteimről számot adnom. Ha igaz és hű leszek, Lelki nyugtot úgy lelek. 4. Gyakran könnyelmű valék, Drága időm elpazarlám S önvesztemre haladék Világ széles országútján; Minden nap, minden órám, Vádra vádat halmoz rám. 5. De te hosszútűrő vagy, Bűnbánatra int kegyelmed. Erőt, Szentlelket te adj, Ne másban bízzam, csak benned. Áldás, béke forrása, Te serkents kitartásra.