Keresztyén énekeskönyv. Kiadja a Dunántúli Ágostai Hitv. Evang. Egyházkerület. 10. kiad. (Budapest, 1914)

V. A keresztyén hitélet

FELEBARÁTI SZERETET 349 Melyben elhagyna engem Ε nemes indulat. Ajándékozz meg engem Jó szívvel, jó Atyám. Hogy boldogítva boldog Lehessek igazán. 3. Ε földön annyi a könny És annyi itt a seb, Mi volna boldogítóbb, Mi volna édesebb: Mint a könnyet szárítni, Habár egy cseppet is, Mint a sebet kötözni, Habár csak egyet is. 4. Ama Samaritánus Te vagy, oh Jézusom; Hogy példádat kövessem, Szívből imádkozom. Lehessek tanítványod A te lelked szerint, Akit a jóltevésre A szíve kényszerít. δ. Te vagy a szeretetnek Remeke, oh Uram! Ε földön minden elvész, Éltünk is elrohan; De örök a szeretet, Halál ellen paizs, A szeretet átnyúlik A másvilágba is. 6. Mily édes, cselekedni, Atyám, akaratod! Szent Isten, a te képed Énrajtam így ragyog, így hallom a szót: néked A menny megnyittatik, S mivel sokat szerettél, Sok megbocsáttatik! Sántha Károly. Dallama: Istenfélők, mily boldogok vagytok. 41417 Riztos úton jár az igaz ember, Baj, TS" f ι ' ' veszély közt csüggednie nem kell, Nem bántja kétség: Vele az Úr, közel a segítség. 2. Kinek ajkán vigasztaló szó van, Sebet gyógyít önfeláldozóan, Ki sírni látott S könynyed' törli, az felebarátod. 3. Enyhülésért ki reménnyel néz szét, S körülveszi gyöngéden a részvét: Oh az nem árva, Jó szívek közt nem marad magára. 4. De aki csak maga hasznát nézi, Mások baját soha meg nem érzi: Nincs, ki megmentse, Ha ellene fordul a szerencse.