Keresztyén énekeskönyv. Kiadja a Dunántúli Ágostai Hitv. Evang. Egyházkerület. 10. kiad. (Budapest, 1914)

V. A keresztyén hitélet

343 FELEBARÁTI SZERETET 356 Annak, ki annyi jót kapott? Nem inti lelkét arra semmi, Hogy Jézus mily példát adott? 2. Nézzétek őt: mint oszta széjjel Sok drága lelki kincseket, A bűnbánót hogy' emelé fel, S nyert gyógyulást a nagybeteg. Drágább-e annál, mit kiosztott, Te gazdag, mulandó javad? Te még a morzsákat sem osztod, Míg Jézus örök jókat ad. 3. Keményszívű te, szállj magadba! Az Űr szíved szerint fizet; Javadat is kegyelme adta, S a koporsóba nem viszed. Tested leszáll a föld porába, De lelked üdve — az megél; Neked se szóljon ő hiába, Hallgasd meg: Jézus így beszél: 4. „Oh jertek hozzám, megterheltek, Ti mind, kik megfáradtatok, lm enyhülést éntőlem nyertek, Én nektek megnyugvást adok. Vegyétek fel az én igámat, Csak így követtek engemet, Vezessen a szelíd alázat, így nyer nyugalmat lelketek. δ. Az én igám gyönyörűséges, És terhem könnyű" — szól az Úr. Oh mily magasztos szép beszéd ez! Ki elfogadja, boldogul. S ha kérded: mi az ő igája? Ha másnak terhét hordozom. Munkálva élni más javára: Ez a te igád, Jézusom! Csengey Gusztáv. Dallama: Szivem szerint kívánom. ΛΛ£ί ''Pestvéreim javáért Fáradnom, küz•* denem: Erre segélj, oh Isten, Én édes Istenem! Én tövises pályámon Ragyogjon szeretet, Mert aki boldogít mást, Boldog csak az lehet. 2. Ne legyen életemben Soha egy pillanat,