Keresztyén énekeskönyv. Kiadja a Dunántúli Ágostai Hitv. Evang. Egyházkerület. 10. kiad. (Budapest, 1914)

V. A keresztyén hitélet

330 A KERESZTYÉN SZENT ÉLET 344 4. Ne féljetek, én előljárok A küzdelemnek tüzében, Híven timellettetek állok, Megvédelek a veszélyben. Gonosz szolga, ki henyélhet, Míg ura hordja a terhet. 5. Ki mentni véli nyugodalmát, Elveszti azt énnélkülem, Ki értem áldozá fel magát, Üdvét találja énvelem. Ki keresztjével nem követ, Énhozzám méltó nem lehet. 6. Jer hát, a szent harcban örömmel Kövessük e vezérünket. Ajánljuk fel neki készséggel Mind testünket, mind lelkünket. Ki nem harcol, nyertes nem lesz, Sem koronát mennyben nem vesz. Dallama: A nap immár elenyészett. Isten, szívem néked adom Kedves 1 * ajándokúl, Ezt kívánod tőlem, tudom, Fogadd sajátodúi! 2. Ez teljes ugyan, oh Isten, Bűnnel és hívsággal, És fölékesítve nincsen Hittel és jósággal. 3. De ím lábaidhoz borúi Töredelmességgel, És édes bizalomra gyúl, Hogy léssz kegyességgel. 4. Fogadj magadhoz, Jézusom, Moss meg szent véreddel; Meghaltál értem, Krisztusom, Bűneimet vedd el! 5. Erősítsd gyönge hitemet, S biztass, hogy megadod, Megtisztítván én szívemét, A bűnbocsánatot. 6. A megtérésre, Jézusom, Kérlek, te adj erőt, Hogy megállhassak egykoron, Uram, színed előtt. 7. Híveidnek seregébe Végy föl, oh Szentlélek, Hogy lakjék szívemben béke, Míg e földön élek.