Keresztyén énekeskönyv. Kiadja a Dunántúli Ágostai Hitv. Evang. Egyházkerület. 10. kiad. (Budapest, 1914)

V. A keresztyén hitélet

302 ISTENBEN VALÓ BIZODALOM dolgom reád hagyom, Légy az én édes gyámolom, Előttem járó csillagom. 4. Igaz, teremtő jó Atya, Minden szegénynek támasza! Nincs, akihez folyamodnám, Kérlek viselj gondot reám. Vallásos ének a kuruc világból. Eredeti dallam. 4Q1 Czivem keserűségét, Szomorú köOO * • Ο nyörgését, Szánd, Uram, bujdosását, Szolgád nyomorúságát. 2. Csurdogálnak könnyeim, Csak sírnak én szemeim, Csudálatos Istenség, Csöndesedjék ez inség. 3. Állandó fogadásod, Állhatatos mondásod; Áldj meg Isten, Fiadért, Áldj meg nagy irgalmadért! 4. Légy oltalmam, vezérem, Látod, nincs pihenésem; Lelkemnek nincs nyugvása, Lábaimnak állása. 5. Én Uram, ki kegyes vagy, Engem kérlek, el ne hagyj; Elégeld meg terhemet, És végezd el éltemet! 6. Atyáim rég megholtak, Akik mind jobbak voltak, Azokhoz hadd siessek, Azokkal hadd lehessek. 7. Ha pedig néked tetszik, Ha nékem jómra esik, Hogy szenvedjek e testben, Hogy éljek ínségemben: 8. Csak adj erőt, nem bánom, Csapásodat elvárom, Csendes szívvel hordozom, Csak hitem el ne fogyjon. 9. Jó, hogy megaláz karod, Jómra lőn te ostorod: így ismerem bűnömet, Igaz itéledet.