Keresztyén énekeskönyv. Kiadja a Dunántúli Ágostai Hitv. Evang. Egyházkerület. 10. kiad. (Budapest, 1914)

V. A keresztyén hitélet

ISTENFÉLELEM ÉS VALLÁSOSSÁG 275 2. Meddig tart még e sötétség ? Ez a bánat, ez a kétség ? Lelkemet meddig epeszti ? A szívemet meddig sebzi? 3. Gyötrelmemnek lesz-e vége? Leszáll-e hozzám a béke ? Az Úr mikor mondja nekem : Elég, elég, hű gyermekem! 4. Hová mennék, ha nem hozzád, Uram fordítsd felém orcád! Ha te velem, meggyógyulok, Ha te biztatsz, megújulok. 5. Ε siralom völgyében itt Légy csillagom, oh drága hit, Ε világi bujdosáson Légy vezérem, szent vallásom! 6. Mondd, hogyha az Isten dorgál, Nekem az is jómra szolgál; Ha megaláz, felmagasztal, Ha megsebez, megvigasztal. 7. Mondd, hogy a hit világával Mint homályos tükör által Látunk most, de jutva mennybe, Színről-színre, szemtül-szembe. 8. Akkor, ami volt homályos, Lészen tiszta és világos, S a szív érzi, elménk vallja, Hogy mily nagy az Úr irgalma. 9. Addig biztasd én szívemet, Erősítsed én hitemet; Mondd, hogy túl e bujdosáson Lesz majd ÖrÖkÖS szállásom. Sántha Károly. Dallama: Ki dolgát csak Istenre hagyja. OfiA Czívem téged imád, magasztal Uram, WWwi ^ kinek adománya A vallás, ez égi őrangyal, Lelkemnek e hü dajkája. Egyengetvén ösvényemet, Az igazságra ez vezet. 2. Megismerteti szent célomat Jézusomnak életében, Nyomdokain híven támogat, Ha erőm lankadni érzem. És szívemnek, ha hű marad, Békességet, örömöt ad. 18*