Keresztyén énekeskönyv. Kiadja a Dunántúli Ágostai Hitv. Evang. Egyházkerület. 10. kiad. (Budapest, 1914)

IV. Az egyház és a kegyelmi eszközök

196 A KERESZTYÉN ANYASZENTEGYHÁZ 196 ki bántja; Velünk az Úr táborba száll, Szentlelkét ránk bocsátja. Kincsünk, életünk, Nőnk és gyermekünk Mind elvehetik, Mit ér ez ő nekik! Mienk a menny örökre. Luther Márton (1483—1546). Dallama: Bizony meglészen az idő. ACQ j_|a Isten nem volna vélünk Csudás ewii l-l segítségével, Mikor gonosz ellenségünk Ránk tör dühösségével; Ha ő Sionnak oltalma És erőssége nem volna: Mind elvesznénk a harcban. 2. Emberi erő s álnokság Minket meg ne rettentsen; Van mennyben oly hatalmasság, Ki vigyáz, hogy megmentsen; Mit titkon szőttek ellenünk, Elrontja a mi Istenünk, Kezében a hatalom. 3. Oh irgalmasságnak Ura, Te vigasztalsz meg minket; Te elhagyottak gyámola, Te bátorítsd szívünket! Atyai szíved nyitva áll, Nálad menedéket talál, Ki hittel keres téged. 4. Kezedben van az ellenség, Ármánykodását döntsd le; Hogy hitünk ne ingadozzék, Erőt keblünkbe önts te í Atyánk, ki tebenned bizik, Soha meg nem csalatkozik, Zúgjon körülte bár vész. 5. A mennyet s föld kerekségét, Te alkotád, Istenünk! Oh gyújtsd meg szent igéd fényét És lángoltasd mibennünk, Hogy gerjesszen szeretetet, Igaz hitet, szent életet, Ha gyűlöl is e világ. 6. Dicséret, dicsőség, áldás, Az Atya Úristennek, Imádat és hálaadás Fiúnak, Szentléleknek! Ο igazgassa szívünket, llogy megtartsuk szent hitünket, Jó s rossz napokban. Ámen.