Keresztyén énekeskönyv. Kiadja a Dunántúli Ágostai Hitv. Evang. Egyházkerület. 10. kiad. (Budapest, 1914)

III. Az egyházi esztendő ünnepei

166 HÚSVÉTI ÉNEKEK édes álom. Lelkem boldog helyre száll, Mikor innen el kell válnom. Hittel zengjed én ajkam : Jézus én bizodalmam! Gellert Keresztóly (1715—1769). Dallama: Dicsőség mennyben Istennek. r 0 1 "F A l

c*ott, áldott a Teremtő! Ma ég s »•'< -^*· föld ezt hangozza, Hogy Jézust, az életet ő Koporsóból kihozza. Nincs már halálnak hatalma, Romlandó testünk sírhalma Nem rettegtet már többé. 2. Jer, e dicső győzedelmét Ma vígan ünnepeljük, Hitünk üy nagy fejedelmét Hódolt szívvel tiszteljük. Szent hagyásira ügyelvén S áldozatúl felemelvén Az égre kezeinket. Kis János püspök (1770—1846). Dallama: Béke legyen a nap alatt. Τ elkeni, vigadj ez ünnepen, A síron a A Ö?« 1 > lőn ma győzelem; Az Ur Jézus feltámadott És nékünk életet adott. 2. Mondj néki hálát e napon, Ki most is itt jelen vagyon, Mintha előtted állana, És békességet mondana. 3. Végy hálát és dicséretet Éntőlem, 0I1 nagy szeretet! Ki voltál, ki vagy és ki léssz, És a ki mindörökkön élsz. 4. Szivet emelő égi hit, Oh hol találna lelkem itt Oly,drága jót, megnyugtatót. Minőt nekem az Úr adott! 5. Őnála mennyben lesz helyem, Ha e testet levetkezem; Az angyalokkal élhetek, Már boldogabb nem lehetek. v 6. Te mennyben vagy, oda megyek Én is,