Keresztyén énekeskönyv. Kiadja a Dunántúli Ágostai Hitv. Evang. Egyházkerület. 10. kiad. (Budapest, 1914)

III. Az egyházi esztendő ünnepei

159 NAGYPÉNTEKI ÉNEKEK 2. Fájdalomnak éles tőre, Oh mint vérzik a szív tőle ! De az Isten nagy szerelme Gyógyító ír a mély sebre. 3. Oh ha ránk is sír domborúl, Lesz-e, a ki reáborúl Fájdalommal, szeretettel ? Lesz-e szív, mely nem felejt el ? 4. Hull-e majd könny sírhalmunkra ? Száll-e áldás hült porunkra? Hagyunk e itt jó emléket, Mint legdrágább örökséget? 5. Oh Atyánk, segélj, úgy élnünk, Hogy bármikor jön el végünk, Ε földön megsirassanak, S hajiékid befogadjanak! Sántha Károly. Húsvéti énekek. Dallama: Jézus sebeidnek mélye. AAQ TZrisztus halálra adatott A mi sok Δ%β £ • ÍV bűneinkért, De harmadnap feltámadott Megigazolásunkért. Örvendjünk mi mind ezen, Istennek hála legyen; Mondjunk neki dicséretet, Zengedezzünk víg éneket! 2. Emberek közül a halált Le nem győzhette senki, Mert a törvény csak bűnt kiált, Vele el kelle veszni. így a bűn és kárhozat Igája rajtunk maradt; Bármerre térjünk, a halál Hatalmával reánk talál. 3. De Jézus, Istennek Fia, Ki eljött e világra, Midőn érettünk meghala, Bűneinktől megválta. A halált ő győzte meg, Bűnösök, ne féljetek! Halál fullánkja elveszett, Nincs hatalma, örvendjetek! 4. Ez ama húsvéti bárány, Kit nekünk ada Isten, Ki a keresztnek oltárán Meghala szeretetben. Érettünk elvérezett, S amely ajtót