Keresztyén énekeskönyv. Kiadja a Dunántúli Ágostai Hitv. Evang. Egyházkerület. 10. kiad. (Budapest, 1914)
III. Az egyházi esztendő ünnepei
UÖ.JTI ÉNEKEK 151 keresztfádat, Kél szívemben mély bűnbánat, S míg szememből a könny csordul, Rám az égből balzsamcsepp hull. 2. Gileádban nincs orvosság, Csak tenálad égi jóság! Benned van én újulásom, Sebeidben gyógyulásom. Tengere nagy szeretetnek, Benned mily gyöngyök teremnek! Hogyha beléd merült lelkem, Mindig drága kincset leltem. 3. Drága kincset: békességet És szívbeli csendességet, Azt a tiszta boldogságot, Mely a földre mennyből szállott. Add e kincset most is nékem, Én megváltó üdvösségem! Im keresztfádnál könyörgök, Oh hallgasd meg a könyörgőt! Sántha Károly. Dallama: Mely igen jó az Üristent dicsérni. /gyászol ég, föld, egész világ bán• ^ kódik, Az ón szívem, bűnös szívem hánykódik; Mert miattam ontja vérét a Bárány, Áldozatúl a keresztfa oltárán. 2. Eltévedtem bujdosásom útjában. De te jöttél, jó pásztorom, utánam: S ím, maga jön égi Atyám, elébem, S kegyelmének csókjával tart ölében. 3. Sebeiddel aki engem gyógyítasz, Ki szívemnek békességet és írt adsz, Aki nékem üdvöm vagy e világon, Hálám szava hozzád mennybe fölszálljon. 4. Te meghaltál, hogy a bűnnek meghaljak, S teáltalad új életre támadjak. Oh lakja hát lelkemet te jó Lelked, Én szívemet te magadhoz emeljed! 5. Ki meghaltál, de ki élsz, oh szent Fölsóg,