Keresztyén énekes könyv. Kiad. az Ágostai vallástételt tartó evangelikusok dunántúli Superintendencziája. 3. jav. kiadás (Pest, 1869)

ÉNEKEK

szenvedéséről és haláláról. 55 Saját dallam. /JQ TITidön Jézus a keresztfán Testében megIi«/.1T1 likgattatván, Keserves nagy sok kínokat szenvedne monda, hét szókat ; Vegyük szivünkre azokat. 2. Első szava megmutatja, Ilogy δ igaz Megváltója Az egész bűnös világnak, Mert tartja legfőbb gondjának; Könyörögni sz. Atyjának. 3. Legnagyobb ellenségiért, És kínzó gyilkosaiért, így kiáltván fel érettek: Atyám, bo · csáss meg nekiek , Nem tudják, mit cselekesznek. 4. A második is hasonló; Mert latorhoz lett ilyen szó: Még ma a paradicsomban lészesz velem országomban, Mennyei boldogságomban 5. Most utóbb, Anyja szükségét Nézvén, teszi ily intését: Asszonyállat! im te fiad; János! imhol a te anyád; Viseld hűségesen gondját 6. Csak negyedik szava magát Illeti s epesztő kínját, Melyet, mikor a ki látta, Nagy szenvedését, csodálta : Szomjúhozom ! felkiálta. 7. Ottan méreggel kínjai Neveltetve^ s fájdalmai, Ötödször mond keservesen : Én Istenem, én Istenem ! Miért hagytál te el engem ! 8. Hatodik szava Jézusnak Őt lenni a Messiásnak Bizonyítja, mert mind meglett, A mi megjövendeltetett: Felkiált: Elvégeztetett. 9. Hetedik és legutolsó, De magát végre nyugtató Szavát tette az igékbe: Atyám! a te kezeidbe ajánlom az én lelkemet. 10. Jézus! kit mint halva látok, De kereszt-