Keresztyén énekes könyv. Kiad. az Ágostai vallástételt tartó evangelikusok dunántúli Superintendencziája. 3. jav. kiadás (Pest, 1869)

ÉNEKEK

szenvedéséről és haláláról. 67 Dallam: Szerelmes Jézus vájjon. Ο Ί I Tram ! adj erőt, boey szenvedésedet Jól Ο J.. U megfontoljam, sok s nagy gyötrelme­det, Melyre szerelmed bírt, hogy békeségünk L4gy üdvösségünk 2. Egyenlő lévén Istennel, mi hozzánk Ε föld­re jöttél, s felvetted nyavalyánk, Mint a halálig engedelmes lettél, S érttünk szenvedtél. 3. Mely csodadolog, ha ki meggondolja, Mi értelmünket sokkal felülmúlja; Fél, s retteg lel­kem, mert itt azt találom , Hogy kész halálom. 4. Az Isten igaz , minden bűnt megbüntet, De kész szeretet, minden veszélyt szüntet; Vált­ságot rendelt; ezt mutatja nyilván Nekem ke­resztfán. 5. Ez megalázza nagyravágyódásom, De vi­szont nekem felmagasztalásom , Boldogságra visz, s Isten barátjává Teszen s fiává. 6. Oh üdvösségem! kiben hiszek s élek; lm előtted e töredelmes lélek Porba borulva neve­det imádja, Örökké áldja. 7. Tudom, hogy föl nem érem azt elmémmel, I)e tetovázzak-e azért hitemmel? Oh mi az em­ber, hogy Istent fölérje, S útjait mérje ? 8. Az Ur mi hozzánk teljes szeretettel: Mi azért áldjuk őtet tisztelettel, Mert a mint hoz­zánk kegyelmét mutatja, Menny s föld cso­dálja. , 9. Áldlak örökké téged Üdvözítőm, Hogy magad lettél nekem is segítőm, Ertem is adtad életedet halálra, A keresztfára. 10. Te hozzám voltál végig szerelemmel, Az­5*

Next

/
Thumbnails
Contents