Keresztyén énekes könyv. Kiad. az Ágostai vallástételt tartó evangelikusok dunántúli Superintendencziája. 3. jav. kiadás (Pest, 1869)

ÉNEKEK

szenvedéséről és haláláról. 53 ha foglak téged 1 Mikoron a bűn unszol, Emlékeztess kínodról, Mely nem enged tréfálódnom, És a bűnökkel játszódnom. 2. Ha, a gonosz kívánságra Hajol a test, és a vér, És a romlottság útjára Inkább mint a jóra tér, Vagy a sátán megkísért, A.dd néz nem e drága vért, Melyet ontottál érettem, Sebeiddel állj előttem. 3. Gyönyörűségek ösvényét Ha e világ mutatja, Melyen maga töltvén kedvét Szivemet csalogatja, Add, a te kinaidat nézzem, és ha lálodat, S meggyőzzem a kísértetet, Előbb hogy sem mint megejtett. 4. Sőt te véres sebeidben Kínomban erőt vegyek, Oldaladnak mélységében Félelemtől ment legyek; Az vigasztaljon engem , Hogy lettél üdvösségem, Midőn értem átuk voltál; És a keresztfán megholtál 5. Jézus ! te vagy reménységem, Mert a te haláloddal Megrontatott ellenségem Nem árthat fulánkjával; Az én testi halálom Már olyan lessz_ mint álom, Mert te engem feltámasztasz, Örök életbe szállítasz. 6 Ha te vagy az én szivemben, Kegyelem Fejedelme! Szintén utolsó ügyemben Nincs lelkemnek félelme. Ki árthatna énnekem, Ha kebled én rejtekem ? Ki sebeidbe rejtezett, Mindent legjobban intézett. Dallam: Szivem szerint kivánom. J

ézus szenvedéséről Mostan elmélkedem, Jól elmélkednem erről Segélj, hív segédem ! Jelenj meg most elmémnek Azon nagy