Raffay Sándor: Ágenda (Budapest, 1932)

Második rész. A szentségek kiszolgáltatása

Nagyobb gyülekezetekben a feloldozást a lelkész a bűnbocsánat hirdetése után, azt folytatólag végzi anélkül, hogy a hívek az oltárhoz járulnának. Kisebb gyülekezetben, — és ez a helyes gyakorlat, — a hívek a lelkész felhívására az oltár köré térdelnek és a feloldozást és az áldást egyenként veszik. A lelkész a térdelő hívek fejét sorban megérintve, lassan jobbfelé halad és menet közben ezt mondja: Bízzatok igazán megtérő hívek, meg vannak bocsátva a ti bűneitek! Az Isten újból kegyelmébe fogadolt lilékét! Menjetek el békességgel és teremjétek az örökélet áldott gyümölcseit! Az Isten irgalmazó kegyelme legyen és maradjon veletek mindörökké! Ámen. A feloldozás alatt az orgona halkan és állandóan szól, énekelni .azonban ilyenkor nem helyes. A feloldozás után a lelkész az oltárhoz fordul és az úrvacsorai elemeket Jézus rendelő szavaival megszenteli. Az orgona ezalatt is folytonosan és halkan játszik. A lelkész az ostyából annyit tesz ki az osztó tálcára, amennyi egy körnek elegendő. A kelyhet is megtölti és maga elé helyezi. Azután még mindig az oltár felé fordulva ezt mondja: Imádkozzunk! Mi Atyánk, ki a mennyekben vagy, szenteltessék ineg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen ineg a le akaralod, miképpen a mennyekben, azonkéjipe.i a földiin is. A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsálunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Meri tied az ország, a halalom és a dicsőség, mindörökké! Ámen. Ezulán a szerezletési igéket mondja el és mikor idézi az Írás ama szavait, »Kezébe vette a kenyeret,« akkor ő is kezébe veszi az ostyával, mint kovásztalan kenyérrel megrakott tálcát azt fölemelve folytatja Jézus szavait és amikor odaér: »Ez az én testem«, akkor a kenyér felett jobbkezével a kereszt jelét veti. Ugyanígy cselekszik a pohárral is. Mikor az Írás ama szavait idézi »Vette a poharat«, akkor a lelkész is kezébe veszi azt, felemeli és amikor Jézus eme kijelentését mondja: »Ez az én vérem«, akkor jobbkezével a kereszt jelét veti a pohár fölött. A szereztetési Igék: A mi Urunk Jézus Krisztus, azon az éjszakán. amelyen elárulták, kezébe vetle a kenyerei (—), megáldotta, megtörte és tanítványainak adta ezt mondván: Vegyétek, egyétek, ez az én testem (—) ainelv érettetek adalik. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Hasonlóképen, miután megvacsoráil, vette a poharat (—) és hálákat adván nekik adla ezt mondván: Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem (—) az új szövetség vére, amely sokakért kiontalik bűnök bocsánatára. Ezt cselekedjétek, valahányszor isszátok az én emlékezetemre! Ámen. (Mt. 2b, 26-28. Kor. I. 11. 23-25.) 245"