Raffay Sándor: Ágenda (Budapest, 1932)

Első rész. Gyülekezeti istentiszteletek

se balra, hanem ellurdílsiik lábainkat a gonosztól. Péld. 1, 20-21.) Tudjuk, Atyánk, hogy sokszor nehéz kísértéseknek vagyunk ki­téve. IIa ma is megengednéd, hogy a sálán megkísértsen bennün­ket, adj akkor erői, hogy megállhassunk az igazságban és a hozzád való hűségben és megőrizzük szívünk liszlaságál. Ha a sikertelenség volna a kísérlőnk, akkor is te légy a mi hizlalónk és reménykedé­sünk, kegyelmes Istenünk! IIa emberlársaink rosszakarata vagy gonoszságra csábíló példája akarna bennünket megtánloritani, ak­kor is te nyúlj utánunk és le igazítsd jő úlra gondolkodásunkat és lábaink járását. Mennyei Atyánk, ha a kelő nappal újból felhoztad egünkre a földi élet melengető forrását, könyörgünk, hozil fel lelkünk egére is kegyelmed áldó és védő mennyei irgalmát. Hadd legyen ez a mai nap is tőled megáldott kedves napja földi életünknek, amelyért magasztaló és hálaadó imádság szálljon szenl nevedre, a mi Urunk, Jézus Krisztus állal! Ámen. 4. Szavamat Istenhez emelem és kiállók; szavamat Istenhez emelem, hogy figyelmezzen rám! (Zsolt. 77, 1.) .Mielőtt munkánkra indulnánk, léged keres a lelkünk, mennyei Atyánk! Áldó magasztalás lör fel szívünkből, hogy az elmúlt éjjelen át is kegyelmesen őr­ködtél felettünk. Hálás megilletődéssel köszönjük kegyelmedet, hogy a mai nappal ismét idői adtál és alkalmai nyujlollál emberi hivatá­sunk teljesítésére, szent céljaid szolgálatára, szeretteink boldogítá­sára és irániad való hűségünk megbizonyítására. Szavainkat hozzád emeljük, óh szent Isten és a kelő napba belekiáltjuk dicsőségedet és jóságodat! Figyelmezz ránk, kegyelmes Istenünk, inert kéréssel is telve van a szívünk. Fz az új nap új kötelességekkel ébred. Ezek hűséges teljesítéséhez kérjük segítségedet. Meri mi magunkban elég­telenek vagyunk. Tőled jön az erő, tőled száll ránk az áldás, ics •ui ezért az erőért és ezért az áldásért fohászkodunk hozzád. Nem tudjuk, Atyánk, miféle akadályokkal és mekkora nehézségekkel le­szünk kénytelenek ma is megküzdeni. Csak azt tudjuk, hogy minden nap hoz ránk fájdalmat', s hív nyugalmat lelkünk sehol nem talál. Egyedül csak benned nyugszik ineg a lelkünk, azért könyörgünk hoz­zád, hogy a mai nap folyamán is vedd fel gondjainkat és támogasd erővé erőtlenségünket. Még a magunk gyarlóságaival és a magunk indulataival vívott harcunkban is te támogass minket, kegyelmes Istenünk! Mert mi bizony nem azt tesszük, amit akarunk, hanem amit nem akarunk. Nem is úgy végezzük munkánkat és nein is úgy teljesítjük kötelességeinkel, amint jófeltéleleinklien elgondoltuk, hanem sokszor legyőzetjük magunkat öszlöneinkkel és indulatainkkal. Könyörgünk, Atyánk, ne engedd, hogv a lesl vágyai és a gyarlóság 224"

Next

/
Thumbnails
Contents