Raffay Sándor: Ágenda (Budapest, 1932)

Első rész. Gyülekezeti istentiszteletek

minden gondunkat, mennyei Atyánk. Kérünk, vigyázz reánk és godviselő jóságoddal fedezz be bennünket. Ha igazságod útjáról eltévedünk és szentséged ösvényéről letérünk, könnyen megejt a reánk leselkedő sátán, hogy a bűn hálójával magának szerezzen ineg minket és elveszítse lelkünket a kárhozatba··. Adj erői, hogy magunk is tudjunk magunkra vigyázni. Adj böleseséget, hogy tudjunk őrködni gondolataink, érzéseink, ösztöueink és indulataink felett, hogy azok soha meg ne tévesszenek és el ne szakítsanak tőled, mennyei Atyánktól. Ue sőt adj erős lelket, hogy másokra is tudjunk vigyázni és a hilellenségbe merült, vagy a tiszta erkölcs útjáról letévedt felebarátainkat visszavezessük hozzád és így szaporítsuk a benned hívők szent nyájál, amelynek pásztora egyszülött Fiad, az Cr Jézus Krisztus ... Befejező ollári imádság. Kegyelmes mennyei Atyánk!, aki maga vagy az őrködő gondviselés, maga vagy a hűséges szerMst, mélységes alázattal imádjuk hozzánk való nagy jóságodat. Szent áldozatként rakjuk le lábaid zsámolyához hálaadó és könyörgő imádságunkat. Légy áldott minden jóságodért. Légy áldott atyai szíved szereteléért. I>c kérünk is, hogy jóságodat és szerelmedet lartsd meg irániunk mindörökké, (•ondviselésed védő szárnyai alalt legyen nyugodt és bátorságos földi vándorlásunk, egykor pedig legyen áldott mennyei országodba való bemenetelünk, az Ür Jézus Krisztus állal, Ámen. Szentháromság u. 4. vasárnapon. (Lk. 6, 36-42. — Róni. 8, 18-23.) Ollári imádság. Mennyei édes Atyánk! A földi élet poros országúljáról tériünk be imádásod hajlékába, liogy lábaidnál megpihenjen a lelkünk és megtisztuljon a szívünk. Ünnepi ruhát öllött fel a leslünk, ünnepi érzések köntöséi vetle magára lelkünk, inert ilt veled találkozunk. Vágyakoztunk hozzád, mint ahogyan ösztönösen utánad eped az egész teremtett világ. Ezért kúszik fe! a magasba a rélnek virága, ezért párázik ég felé a reggeli harmat, óh de látjuk Uram, hogy míg szent templomod küszöbéig jöttünk is, rászállt ruháinkra az úlnak pora. Mint ahogyan lelkünkre is rátelepedtek az élet gyarlóságai. Érezzük, hogy nem vagyunk méltók hozzád, a tökéletesség és szentség örök Istenéhez. Kérve kérünk azérl, hogy a liuzgőlkodás e szent óráján tisztíts ineg bennünket. Hajolj le hozzánk kegyelmesen és ölelj magadhoz szeretettel. Add itt reánk az igazi ünnepi köntöst, a megtérés fürdőjében megtisztult szív ünnepi köntösét. Szent házadban való időzésiinkel tedd áldotlá és maradj nekünk 69"