Raffay Sándor: Ágenda (Budapest, 1932)

Első rész. Gyülekezeti istentiszteletek

nép, amely benne lakozik, bűnbocsánatot nyer. (Ézs. 33. 22 és 24.) Az Ür megváltottai megtérnek és ujjongás közt Sionba jönnek és örökkévaló öröm a fejükön. Vígasságot és örömet találnak és eltűnik fájdalom és sóhaj. (Ézs. 33, 10.) íme áldásul volt nekem a nagy keserűség és te szeretettel kivontad lelkemet a pusztulás verméből, mert hátad mögé vetetted minden bűneimet. (Ézs. 38, 17.) Megrepedt nádat nem tör el, a pislogó gyertyabelet nem oltja ki, a törvényt igazán jelenti meg. ^Ézs. 42, 3.) Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy. (Ézs. 43. 1.) Eltöröltem álnokságaidat, mint felleget és bűneidet, mint a felhőt: Térj hozzám, mert megváltottalak. (Ézs. 44, 22.) Betegségeinket ő viselte és fájdalmainkat hordozá és mi azt hittük, hogy ostoroztatik, verettetik és kínoztatik Istentől. És ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van és az ő sebeivel gyógyulánk meg. (Ézs. 53, 4-5.) Egy rövid szempillantásig elhagytalak és nagy irgalmassággal egybegyűjtelek. Búsulásom felbuzdultában elrejtem orcámat egy pillantásig előled és örök irgalmassággal könyörülök rajtad! Ezt mondja megváltó Urad. (Ézs. 54, 7-8.) Sokak előtted a mi gonoszságaink és bűneink bizonyságot tesznek ellenünk, mert gonoszságaink velünk vannak és vétkeinket ismerjük... (Ézs. 59, 12-15.) Jobbítsátok meg útaitokat és cselekedeteiteket és veletek lakozom. (Jer. 7, 3.) Még az eszterág is tudja a maga rendelt idejét az égben s. a gerlice, a fecske és a daru is megtartják, liogv mikor kell elmenniök, de az én népem nem tudja az Ür ítéletét. (Jer. 8, 7;) Fenyíts meg negem Uram, de mértékkel, nem haragodban,, hogy szét ne morzsolj engem! (Jer. 10, 24.) Gyógyíts meg engem Uram, hogy meggyógyuljak! Szabadíts meg engem, hogy megszabaduljak, mert te vagy az én dicsekedésem. (Jer. 17, 14.) Ha szólok egy nép ellen és ország ellen, hogy kigyomlálom, megrontom és elveszítem, de megtér az a nép az ő gonoszságaiból,, amely ellen szóltam, én is megbánom a gonoszt, amelyet rajta véghez vinni gondoltam. (Jer. 18, 7-8.) Ha a gonosztevő megtér minden vétkéből, melyeket cselekedett és megtartja minden parancsolatimat és törvény szerint és igazságot cselekszik: élvén éljen és meg ne haljon. Semmi gonoszságáról, melyet cselekedett, emlékezés nem lészen, az ő igazságáért, me48