Raffay Sándor: Ágenda (Budapest, 1932)

Első rész. Gyülekezeti istentiszteletek

lünk vereségen, szívünk hánalail s lelkünk fájdalmait és könyörülő jóságod áldásaait ne vond meg soha mitőlünk, lladd érezzük mindig reánk boruló nagy szerelmedet. És hadd legyen telve mindig a szívünk irántad való hálaadással és az Islen iránt érzelt boldog magasztalással. Ámen. A Böjt (0 c u 1 i) vasárnapján. (Luk. II. 11-28. - Ef. 5, 1-10.) Oltári imádság. .Mindenható Isten, kegyelmes mennyei Atyánk! lÍüneink terhével, gyarlóságunk keresztjével, megsegítő irgalmasságodha bízó bittel jöttünk ma fel szent hajlékodba. Olyanok vagyunk, mini a viharvert madár. Olyanok vagyunk, mini a letiport virág. Csak nálad nyerhetünk új erőt és új felvídulásl. Hozzád száll azért buzgó imádságunk: terjeszd ki ránk irgalmasságodat! Pihentesd meg szemeidet rajiunk! Lásd meg, milyen elhagyottak vagyunk. Lásd meg, hogyan viaskodunk a keblünkben fészkelő gonosz lélekkel, amelynek tábora légió s neve hitetlenség, zúgolódás, indulat és hűn. Istenünk, Atyánk! Beteg szívünket inost lerakjuk irgalmasságod ölébe. Légy hozzánk kegyelmes, orvosold ineg betegeinket. Szent Igédben nyújts gyógyúlást és erőt. Add, hogy mai liuzgólkodásunk neked szentelt pereeinek múlása megannyi erőforrása legyen csüggedő szívünknek. Add, hogy a mai szent nap, melyet imádásoddal leszünk áldollá, erősítse meg bennünk a hitet s a veled és önmagunkkal való békességei, az Cr Jézus Kriszlus állal. Ámen. Igehirdetés utáni imádság. Urunk és Istenünk, vallást teszünk e mai szent napon egyszülött szent Fiad ama kijelentésének örök igazságáról, hogy azok az igazán boldogok, akik az Igét hallgatják és megtartják. Mai buzgólkodásunk áldása is az, liogy megerősödtünk a benned való hilben és gazdagabbak lettünk a reád támaszkodó bizalom boldogságában. Ugy érzi magái a lelkünk, mini a tavaszi barmaitól

1 felüdült virág. Mert megértettük szentséges Igédből, hogy minden gonosznál és ínég a kísértés világbíró fejedelménél is erösebb és hatalmasabb a békesség, a szentség és üdvösség királya, egyszülött szent Fiad. Ks nekünk ő a királyunk, megváltónk, megtartónk és áldott Üdvözítőnk. Boldogok mi, hogy van kire támaszkodnunk, van kibe helyeznünk bizodalmunkat és reménységünket. Csak gyengeségünk érzete tölti el szívünket nyugtalansággal. Tudjuk, hogy szép rendeltetésünk és a keresztségben magunkra vett elkötelczésünk az, hogy Isten gyermekei legyünk és maradjunk a földön és a mennyben egyaránt. Tudjuk, hogy Jézus is azérl adla magát ér!ünk ajándékul és áldozatul, hogy bennünket a le gyermekeiddé 42