Raffay Sándor: Ágenda (Budapest, 1932)
Ötödik rész. Temetés
senkii nem akartál feljebb kísérteni, mini ahogyan elviselheti és már is ott állsz a gyászolók melleit vigasztaló segítségeddel! Mondjad Iram, liogy a halál angyalának életekel olló borzalmas munkáját az ember liünc hívja ki, mini ahogyan az einher liiiiic juttatta sírba egyszülött Fiadat, az f'r .lézus Krisztust is! És mondjad I ram. Iiogv miként Jézus halála megújult élei diadalmas öröméi hozla e világra, úgy e szomorú sír bánatának éjjeléből is tisztább, nemesebb emberi élei log feltámadni a sok szomorúság és a tenger bállal hulláma illői! Uram, az égig ér a te kegyelmességed és hűséged a felhőkig! (Zsolt. 36, 6.) Azérl hozzád fordulunk vígasztalásért és gyógyulásért. Mulasd meg a gyászolóknak kegyelmességed gazdagságát. Adj nekik lelki békességet. Ne hagyd ökel magukra nehéz bánatukkal. Kmeld fel őket irgalmasságod karjaira és békítsd meg nyugalmát veszített szivükéi. Aki mindent újjá tudsz teremteni mindenható szent akaratoddal, aki mindenki! meg ludsz vigasztalni atyai szíved szeretetével: állj most kegyelmesen a gyászolók mellé és légy nekik vigasztaló, megáldó édesalyjuk, az f'r Jézus Kriszlus állal! Ámen. Áthelyezéskor. Megesik, liogy exhumálás alkalmával beszédet is kívánnak a lelkésztől, de az áthelyezés rendszerint csak imádsággal történik. Ha az csel mégis nagyobb jelentőségű, például, amilyen Kossuth Lajos hamvainak áthelyezése voll, akkor a lelkész méltató beszédet tart, amely után imádkozik és áldást mond. Az éneklés lehetőleg soha se maradjon el. Imádság. Mennyei szenl Atyánk! Kegyeletes munka végzésére jötliink az elhunylak csendes pihenőhelyére. Kegyeletes munkánkra tőled kérünk áldást és megszentelést. Szerelő szívek kívánják leróni a kegyelet és a tisztességadás kötelességeit egy (érdemes), szeretettel övezett elhunyt kedvesünk iráni. A felejteni nem tudó szív hálás érzése vezeti ide. >"em síri nyugalom zavarása a célunk, hanem imádságos tiszteletadás. Ε munkánkra kérjük atyai szíved szent áldását. Áldd meg a tetemeket, amelyeknek új lakóhelyet óhajtanak adni a jó emléket őriző liálás szívek· Áldd ineg az emlékezést, amely az elhunyt nemes alakja felett őrködik. Áldd meg a szívek vonzalmát, amely nem sziint meg a mulandó élei megszakadásával. Áldd meg az elhunyt síri álmát, hogy legyen az mindig zavartalan. Áldd meg mindazokat, akik e sír nyugalmát vele itt megosztják. Áldd meg az ittmaradotlakat is, hogy nyugodtan hajthassák majd egykor fejükei örök pihenésre. Áldj ineg mindnyájunkat, kegyelmes Islen, hogy mi is mind kedves és áldandó emléket hagyjunk 351"