Raffay Sándor: Ágenda (Budapest, 1932)
Első rész. Gyülekezeti istentiszteletek
A inagad gonoszsága fenyít meg léged és elpártolásod büntet meg léged. Tudd meg hát és lásd meg, milyen gonosz és keserves dolog, hogy elhagytad az Urat, a te Istenedet és hogy nem félsz engemet! (Jer. 2, 19.) Íme szózat lőn az égből, amely ezt mondá: Ez az én szerelmes Fiam, akiben gyönyörködöm. (Mt. 3, 17.) Ettől fogva kezdte Jézus prédikálni és hangoztatni: Térjetek ineg, mert elközelgeti a mennyeknek országa! (Mt. 4, 17.) Mikor pedig beesteledett, sok ördöngös embert vittek hozzá és ő szavával kiűzte a tisztátalan lelkeket és az, összes betegeket meggyógyította. (Mt. 8, 16. V. ö. 9, 36.) Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik fáradtak és megterheltek vagytok, és én nyugalmat adok nektek. (Mt. 11, 28.) Betelt az idő és elközelgett az Isten országa, térjetek meg és higyjetek az evangéliumnak. (Mk. 1, 15.) Engedjétek a kisgyermekeket hozzám jönni és ne. akadályozzátok őket, mert az ilyeneké az Isten országa. (Mk. 10, 14.) Íme, sokaknak elestére és talpraállására és ellenmondás jeléül adatott ez. (Lk. 2, 34.) Jézus a lélek erejével visszatért Galileába és a híre, elterjedt az egész környéken. (Lk. 4, 14.) A törvény Mózes által adatott, a kegyelem és az igazság pedig Jézus Krisztus által lett. (Ján. 1, 17.) Akiről Mózes írt a törvényben, meg a próféták, megtaláltuk azt a Jézust, József fiát, a názáretit. (Ján. 1, 45.) Neki növekednie kell, nekem pedig elfogyatkoznom. (Ján. 3, 30.) Aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, nem szomjazik meg soha többé, hanem az a víz, amelyet én adok neki, örökéletre buzgó víznek forrása lesz őbenne. (Ján. 4, 14, V. ö. 7, 37, 38.) Most már nem a te beszédedre hiszünk, hanem mert magunk hallottuk és tudjuk, hogy valóban ez a világ üdvözítője, a Krisztus. (Ján. 4, 42.) Az én Atyám mind mostanáig munkálkodik, én is munkálkodom. (Ján. 5, 17.) Kutatjátok az Írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van örökélet, és íme, ezek a bizonyságtevők énrólam. (Ján. 5, 39.) Ne a veszendő eledel után törjétek magatokat, hanem keressétek azt az eledelt, amely megmarad az örökéletre, amelyet az Emberfia ad nektek. (Ján. 6, 27.) Nem Mózes adta nektek a mennyei kenyeret, hanem az én Atyám adja majd nektek a mennyei kenyeret, mert az az Isten kenyere, amely az égből száll alá és életet ad a világnak. (Ján. 6, 32, 33.) 31