Raffay Sándor: Ágenda (Budapest, 1932)

Negyedik rész. Avatási és iktatási cselekvények

Urunk Istenünk, adj bölcseséget, liogv tudván napjainknak szá­mát, járjunk e földön böles szívvel. (Zsolt. 90, 12.) és ha meg­elégeled földi vándorlásunkat, nyugodt lélekkel indulhassunk hozzád a nagy számadásra, megfáradt testünk pedig vád és bün nélkül térjen csendes pihenésre a földnek ölébe. Adj nekünk hitel, hogy mindig úgy tekintsünk e csendes temetőre, mint a viharral küzdő hajó utasai a nyugtató révpartra, amely pihenést igér. Érttesd meg velünk, hogy a halál csak álom, amelyből örökéletre ébredünk fel a mi Urunk, Jézus Kriszlus által. .Mikor e temető küszöbét átlép­jük, csendüljön meg lelkünkben mindig és vigasztaljon ineg' ben­nünket az apostol szava, hogy ez a lest, amelyben járunk elvettetik romlandóságban, feltámad romolhaiallanságában, elvelletik becsét­vesztetten, feltámad dicsőségben, elvettetik gyengeségben, feltámad erőben, elvettetik érzéki test, feltámad lelki lest. (Kor. I. 15, 12-43.) Áldd meg tehát ezt a földet, kegyelmes, Istenünk, hogy áldott pihenőhelynek tekintse azt minden ember és azt vallja, hogy szelid hantjai alatt bizonnyal a nyugalom édes álmát alusszák azok, akik itt e földön is már gyermekeid voltak. Gondviselésed virrasszon e leinető rögei felelt, hogy az itt nyugvók pihenése legyen zavartalan. Kegyelmed áldó palástja lakarja be azok hamvait, akik ilt várják örökélelre való feltámadásukat. A földön élő emberek leikél pedig te magad töltsd meg kímélő kegyeieltel e temető és annak lakói iránt. N'c engedd, hogy egyetlen élő ember is elfelejtse, hogy neki is e lianlok adnak inajd egykor pihentető nyugalmat. Atyánk, áldja meg ez a földet atyai jóságod, őrizze meg" a szereleltei emlékezetét tisztelő kegyelet és tegye mindenki előli szenl hellyé az örökéletbe vetett igaz keresztyén hit. Szent nevedben áladjuk e temetőt az el­pihentek nyugvóhelyéül, legyen rajta mindenkor a le szent áldásod. Ámen. A Miatyánk és az áldás elmondása után a jelenlévők énekelnek, azután körüljárják a temetőt és amint jöttek, rendben eltávoznak. Alkalmas bibliai helyek: Orcád verejtékével egyed a te kenyeredet, míglen visszatérsz a l'öldbe, mert abból vétettél. Mert por vagy és porrá leszesz. (Móz. I. 3, 19.) Idegen és jövevény vagyok közöttetek, adjatok nekem temetésre való örökséget, hogy eltemessem az én halottamat. (Móz. I. 23, 4.) Közülünk senki sem tiltja meg tőled az ő temetőhelyét, hogy eltemethesd a te halottadat. (Móz. I. 23, 6.) Hadd menjek el és hadd temessem el az én atyámat, azután visszatérek. (Móz. I. 50, 5.) Halottégetésről szól Sám. I. 31, 12-13. 300"

Next

/
Thumbnails
Contents