Raffay Sándor: Ágenda (Budapest, 1932)

Negyedik rész. Avatási és iktatási cselekvények

A püspök sorban arcon vagy homlokon csókolja a felszentelt lelkészeket. Utána a segítő lelkésztestvérek kézrátétel mellett egv­egy bibliai mondással megáldják a felszentelteket. Ezután imádság és áldás fejezi be az aktust. Áldjuk és magasztaljuk szenl nevedet mindenható Istenünk, sze­relő Alyánk, liogy evangéliumodat és abban akaratod szenl törvé­nyét feltártad és ajándékul adlad szent Fiad által e földi világnak, ildjuk és magasztaljuk szent nevedet, hogy Igédet mind máig hirilet­leted közönünk. Magasztalunk atyai gondoskodásodért, hogy mosl is új munkásokat állítottál Igéd hirdetésére. Alázattal könyörgünk, adj nekik kegyelmet, hogy mindenkor hü munkásai lehessenek szent országod építésének. Adj nekik erőt, hogy lankadatlan kitartással végezzék hivatásuk minden leendőjét embertársaik épülésére, szentegyházad erősítésére, a maguk lelké­nek üdvösségére és szent neved dicsőségére! Ajándékozd meg őket Szenllclkeddel, hogy szavuk legyen foganatos, példaadásuk vonzó, hűségük lörcllcn mindörökké! Töltsd meg szívüket szeretetlel irániad, az ő mennyei Atyjuk iránt, szent Fiad, az Cr Jézus Krisztus, mint az ö Megváltójuk iráni, anyaszenlegyházad, mint evangéliumod hir­lokosa iráni, embertársaik, mini az üdvösségben örököstársaik iránt, liogy hitük világosságával, Iiuzgóságuk erejével és szereielük melegé­vel vezessenek el mindenkit a te hűségedre. Nyugodjék áldásod a szülőkön, akik ez új szolgáidat idáig felnevelték és áldozatos sze­retettel gondozták. Áldd meg a szülői hajlékol, amelyben szívükbe csepegtették a benned való ililet és evangéliumod szeretetéi. Áldd meg őket mindenben, hogy járjanak igazságod útján és hűséggel szolgáljanak lenéked, mind · a mi í runk, Jézus Kriszlus eljöve­teléig! Ámen. Miután a Miatyánkot az Úrvacsora alkalmával már elmondot­tuk, az imádság után csak a glória és az apostoli áldás következik, Lelkész-szentelésre alkalmas bibliai helyek: Most hát eredj és én leszek a te száddal és megtanítalak arra, amit beszélned kelt. (Móz. II. 4, 12.) íme, én angyalt bocsátok el teelőtted, hogy megőrizzen téged az útban és bevigyen téged arra a helyre, amelyet elkészítettem. Vigyázz magadra előtte és hallgass az ő szavára. (Móz. II. 23. 20-21.) Akik hozzám közel vannak, azokban kell megszenteltetnem és az egész nép előtt megdicsőíttetnem. (Móz. III. 10, 3.) Amit az Úr szól, azt szólom. (Móz. IV. 24, 13. v. ö. Kir. I. 22, 14.) El ne felejtkezzél a napról, amelyen az Űr előtt, a te Istened előtt álltál a Jlóreben, amikor azt mondta -nekem az Űr: Gyűjtsd egybe nekem a népet, hogy hallassam vele beszédemet, hogy lanul­279"

Next

/
Thumbnails
Contents