Karsay Sándor – Czékus István: Agenda II. (Budapest, 1891)

I. Ünnepi imádságok

40 — bizonyosakká bennünket, kik bűneink által sokszor érdemetlenekké tettük magunkat jóvoltodra; örök hálát rebeg ajkunk, hogy .Jézus szenvedése és halála által annak tudatára hoztál: hogy Te őrködő szemekkel tekintesz reánk éltünk legsúlyosabb viszontagságiban, paizsunk és védelmünk vagy a kísértések óráiban, bátorítónk és vígasztalónk a halál félelmében. Add nekünk, óh Urunk Istenünk, kegyelmedet, hogy lelkünk váltságát mindenkor nagyra becsüljük, szándékos bűnök által kegyelmedet el ne játszuk és el ne veszítsük, hanem megtagadván minden hitetlenséget és megfeszítve a világ szerelmét és bűnös kívánságait, népeddé váljunk, mely kész minden jó cselekedetre és szentségben és igazságban folytatja életét. Add reánk áldásodat, hogy a Jézus iránti szeretet és hála oly mély gyökeret verjen sziveinkben, miszerint meghaljunk a bűnnek és éljünk az igazságnak, kerüljük a rosszat és cselekedjük a jót, mondjunk, le a világ bűnös örömei és élvezeteiről és találjuk gyönyörűségünket éjjel és nappal törvényed teljesítésében, oly hittel ékeskedvén, hogy sem élet, sem halál el ne válaszszon a Te szerelmedtől, melv vagyon a Jézusban. Segélj jövoltoddal, hogy a szenvedésekben tűrők legyünk, éltünk kedvezőtlen napjaiban akaratodon megnyugodjunk, szomorúságunkban nálad találjunk vigasztalást, halálunkban pedig benned vessük reményünket, hogy így kegyesen és istenfélelemben futván meg pályánkat, áldott legyen életünk, nyugodt halálunk s boldog az örök életre való feltámadásunk. Dicséret és dicsőség térjen szent nevedre, mindenható Atyánk! szent fiaddal, a Jézus Krisztussal, most és mindörökké. Amen. Délután. I. Szent neved imádására gyűltünk egybe e délesti órában, mennyei Atyánk! templomodban és szivünk őszinte hálájával dicsőítünk Téged azon véghetetlen szeretetedért, hogy szent fiad szenve-