Karsay Sándor – Czékus István: Agenda II. (Budapest, 1891)

I. Ünnepi imádságok

— 37 hogy szenvedésed napjainak s önfeláldozó szeretetednek emlékezete kiemeljen a gyarlóság és bűn örvényéből,. megóvjon a hitetlenség és erkölcstelenség vétkeitől s oly lángra lobbantsa sziveinkben a vallásosság és istenfélelem szent tüzét, mely mindenkor szentségben és igazságban magasztalja szent nevedet, élő hittel és reménynyel keresse az örök élet üdvösségét. Adj nekünk erőt! hogy mikép Te a kísértés óráiban így szóltál: „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem az Istennek minden igéjével, melv az ő szájából származik/' úgy mi is, ha a világ gondjai kísértenek, a test és világ bűnre csábítanak, példádból merítsünk a kitartásra és küzdésre erőt, a győzelemre reményt és a told múló javainál többre becsüljük a mennynek örökké tartó kincseit. Adj nekünk kegyelmet ! hogy mint Te a sátántól zaklatva ezt mondád: „Ne kisértsd a te Uradat Istenedet," úgy mi is, ha a világ örömkelyhével csábít vagv aljas önzéssel akarja megfertőztetni lelkünket, szilárdan álljunk hitünkben s istenfélelmünk megóvjon az erkölcsi bukás örvényétől. Adj nekünk szent lelket! hogy mint Te a hatalom és dicsőség csalfa fényét e szavakkal utasítád vissza: „Csak a te Uradat Istenedet imádjad és őt szolgáljad," úgy mi is tudjunk lemondani érted a hatalom s dicsőség múló javairól és örömeiről, így szólván: „Nincs senkiben másban üdvösség, mint benned, lelkünk Üdvözítője; Te vagy nyereségünk életünkben és halálunkban, minket sem élet, sem halál el nem választ Isten szerelmétől, mely Te benned vagyon." Urunk és Megváltónk! nálad örök élet beszéde vagyon, azért hozzád vágy lelkünk, benned van reménységünk. Kérünk, erősíts hitünkben, nevelj a szent életben, gvámolítsd a gyengéket, vigasztald a szenvedőket, bátorítsd a csüggedőket és haldoklókat, hogy így az erény útján tántoríthatlanúl fussuk meg pályánkat, halálunkban vigasztaló angyalaid álljanak körülöttünk, halálunk után pedig elnyerjük kezeidből hűségünk jutalmát, az örök élet koronáját, ott fenn az egekben. Amen.