Karsay Sándor – Czékus István: Agenda II. (Budapest, 1891)

I. Ünnepi imádságok

Áldj meg mindent! a hév-öv lakóit / Es kik lakják a két sark jegét, / Egi boldogságot hints reájok, Legjobb áldásidnak összegét; Hogy hová napod sugári jutnak, Üdv sarjadjon szerte mindenütt, Míg a föld a mennynyel összeolvad, Ha a nagy nap végórája üt. S míg az édes lét ölén merengve Haladunk az élet árjain, Boldogság lakozzék és szeretet S szent erény a föld határain; t/ Hogy teremtsék édenné e völgyet S kifejezzék bennünk arczodat, !S nyomdokán az égi szenvedőnek Terjeszszék köztünk országodat. Amen. Székács József. Újév napján. I. Oltár előtt. Örök Isten! Atyánk a mennyben! megjelentünk az új év reggelén szent házadban, hogy az élet múlandósága érzetében Nálad keressünk állandóságot, sorsunk változásaiban Tőled vegyünk reménységet, vándorpályánk viszontagságaiban Benned találjunk bizodalmat. Te voltál nekünk gondviselő Atyánk a letűnt év napjaiban s kegyelmednek ajándéka, hogy nem aludt ki még éltünk lámpája, hanem megtartatott életünk és új örömre hívsz bennünket ez új esztendőben. Benned bízva kezdjük meg tehát az új évet, könyörülő Atyánk s gyermeki szivvel kérünk, hogy hatalmad oltalmazzon minket, gondviselésed igazgassa sorsunkat, kegyelmed áldja és szentelje meg