Karsay Sándor – Czékus István: Agenda II. (Budapest, 1891)

I. Ünnepi imádságok

III. Az év utolsó vasárnapján. I. Oltár előtt. Feljöttünk szent házadba az év utolsó vasárnapján, szent Atyánk, eszünkbe véve, hogy az idő gyorsan elrepül, napjaink mint a füst és pára elenyésznek s egyedül Te vagy örök, ki változást nem szenvedsz, egy s ugyanaz maradsz minden időben. Hálát adunk Neked, liogv e napra megtartottál, életünket s kedveseinket a halál fuvallatától megőrizted s lelki és testi áldásokkal és jótéteményekkel halmoztad el életünket. Kérünk ó Atyánk! add nekünk kegyelmedet, hogy hálával ismerjük el atyai kegyes gondviselésedet s ne feledjük el soha, hogy mindent atyai kezedből vettünk es hálásak irántad csak úgy lehetünk, ha levetjük az ó évvel mi is az ó embert és új életet folytatunk szeretetben és igazságban; add nekünk kegyelmedet, hogy mulandóságunkra gondolva érezzük, miszerint kegyes és istenes életet folytatva, az örökkévaló dicsőségben megújulnak esztendeink. Szolgáljon ez megnyugvásunk és vígasztalásunkra és reménységünk kősziklája Te légv, ó Isten, mindörökké. Amen. II. Predikácüó után. Hozzád emeljük még egyszer hálafohászunkat, ó Atyánk! hogy szivünk őszinte érzelmével, szent hitünk buzgó indulatával magasztaljuk jóvoltodat mindazon földi és mennyei áldásokért, melyeket az elmúláshoz közelgő évben életünkre árasztottál. Áldott légy, szent Istenünk! mindazon örömökért, melyekkel megörvendeztetted az ó évben napjainkat; áldott légy az egészségért, melylyel megvidámítottad életünket, a békességért, melylyel házunkban s házunkon kivííl megajándékoztál s azon atyai jóvoltodért, melynél fogva a szenve-