Karsay Sándor – Czékus István: Agenda II. (Budapest, 1891)

I. Ünnepi imádságok

— 15 .— Fény s igazság Te vagy. Üdvözítő, Te az Isten égi hírnöké, S szent igéd a valót szomjazó föld / Értelmének égő szövétneke. Hol van béke a sérült kebelben. Annyi bűn és gyötrelem között. Hogy tegyen szert kívánt nyugalomra A sors és világtól üldözött? Te vagy, Jézus, legjobb békeszerző, A bűnös nálad békét talál, S a szerencse romján a halandó Benned bízva mosolyogva áll. A léleknek a test gerjedelmin Lesz-e vájjon adva győzelem, Avagy a jó s rossz között örök harcz Tart-e bennem, küzd-e ellenem? Te törted meg a gonosz hatalmát, / Ks felette diadalt ülél, Győzök én is, hogyha megszilárdul Erőm erőd dicsőséginéi. Lesz-e élet a sírok homályán, Túl, a szenvedést jutalmazó, Lesz-e új világ, mely béfogadjon. Hogyha el lesz hagyva majd az ó? Te vagy a feltámadás s az élet. Ki benned hisz, az bár haljon, él; A síroknak zárai megnyílnak, 8 az enyészet új életre kél!