Karsay Sándor – Czékus István: Agenda II. (Budapest, 1891)

IV. Hétköznap reggeli imák

— 144 — kitett szöve'tnek ellobog, ki is oltani egykoron; óh! cselekedd hát, hogy a míg élünk, felebarátaink is érezzék szivünk szeretetének melegét; könyörületesek, irgalmasok és résztvevők legyünk. Tied Uram! a szív is, és annak minden érütése! a te szavadra kezdett kebelünk dobogni, a te szavadra fog egykor el is némulni majd; óh cselekedd hát, hogy a miben főtetszésed leled, erényekkel gazdagon felékesített legyen mindenkor szivünk, kebelünk. Atyánk! ki megcselekedhetsz mindeneket, feljebb mint gondolnánk vagy elménkbe foghatnánk, magasztaltassál tőlünk mind az egeknek felette, s az egész földön láttassék meg a te dicsőséged! Láttassék meg dicsőséged életünk minden idején! Erősíts mind jobban és jobban az irántad való tántoríthatlan hűségben, hogy ne hajthasson minket a körülmények különböző szele gyönge nádszálként ide s tova. Világosíts érteimiikben, hogy a bánat szomorú felhőből felénk segedelemre nyújtott kezeidet keservünk könnyein keresztül is megláthassuk. Bátoríts a hitben, hogy a kísértések között el ne csüggedjünk, de az azokból kivezető szabadulás útját hitünk világánál bizton megtalálhassuk. S ha majd az egymásután következő napokkal s éjszakákkal együtt lejár a mi földi próbáitatásunk és kisértetésünk ideje is, s felénk hangzik a felhívó szózat, hogy adjunk számot a mi sáfárkodásunkról: akkor is légy irgalmas és kegyelmes hozzánk, gondviselő Atyánk! s mutasd meg nekünk ama jobb hazában is a te gondviselő atyai szeretetedet, szent fiadért a Jézusért. Amen. Szerdán reggel. Isten! gondviselő Atyánk! nagy hálaadással dicsérünk e reggelnek idején téged, kitől száll alá minden jó adomány és tökéletes ajándék onnan felül az egekből ide le mi reánk, e földön sok fáradalommal és bajjal küzdő gyermekeidre. Dicsérünk, hogy minket a nem lét öléből életre hívtál, okos-