Karsay Sándor – Czékus István: Agenda I. (Budapest, 1889)

III. Konfirmáczió

— 70 halálig és én neked adom az életnek koronáját," ne feledjétek el soha, hogy „csak az igazak és istenfélőknek nyittatik meg az örök élet hazája." r Járuljatok azért immár az Ur oltárához, hogy az áldást elvegyétek. (A gyermekek 4-—6-ouként lassú rendben egy e czélra az oltár elé helyezett kisebb asztal mellé állván, balkezöket az asztalon fekvő bibliára teszik, mig a lelkész kezét fejökre téve, csoportonkint felfelváltva, halk orgonakiséret mellett, hangosan mondja felettök az áldást. Néhol pedig azon szokás divik, hogy kettenként térdepelnek le az oltár előtt és a lelkész mindkét kezét fejökre téve, áldja meg őket.) Felvétel és megoldás. (Áldó mondások alább.) A gyülekezet hálaimája. Keresztyén Atyámfiai az Urban! Miután gyermekeink magokat ev. hitünk megtartására és követésére nyilvánosan és ünnepélyesen kötelezték s a világ és test bűnös kísértéseinek legyőzését igérve Istennek a Jézus Krisztusban holtigtartó hűséget fogadtak, kötelességünk nékünk őket Isten kegyelmébe és oltalmába ajánlani, azért nyissuk hálaadásra ajkainkat s könyörögjünk érettök buzgó szivvel, következőképen: Mindenható Isten, kegyelmes Atyánk a Jézus Krisztusban! Jóvoltodat tanúsítád irántunk azon kegyelmed által, hogy gyermekeinket mint szentegyházadnak immáron érett tagjait, hitökben megerősítve, szent Fiad a Jézus Krisztus igaz tanítványai sorába vehettük f fel. Erezzük, óh Atyánk, mily boldog azon ember, a ki a Krisztusban él és általa Hozzád vezettetik, a ki jó napjaiban törvényedet örömmel követi, a szenvedések között Tőled vár vigasztalást, a halálban is Benned remél örök életet. Azért örül most a mi szivünk s r ajkunk jóságodat dicsőíti gyermekeinkért. Áldva kérünk, szerető Atyánk, ne vondd meg atyai áldó kegyelmedet ezután sem gyermekeinktől; hanem légy kegyelmes támaszuk, hogy a mit szájjal vallottak, azt teljes szivvel higyjék is, hogy a mit nyilván fogadtak, azt