Karsay Sándor – Czékus István: Agenda I. (Budapest, 1889)

II. Egyházkelő nő avatása

— 56 ι. Ima. Ε hittől áthatva emeld fel hozzá szivedet, lélekben és igazságban következőleg imádkozván : Hozzád emelem, óh Mindenható, betegágyamból könyörgő szózatom, ki már oly sok jót tettél velem, oly sokszor voltál segedelmemre; Téged kérlek, hogy ne hagyj el betegségemben és szabadító hatalmadat ne vondd meg tőlem. Tudom, I ram, hogy Te szomorúságot és szenvedést bölcs okokból mérsz reánk; tudom, hogy teremtményeid nyomorúságában nem gyönyörködöl és több terhet nem raksz reánk, mint a mennyit elszenvedhetünk: ép azért bizalommal hiszem, hogy enyhíteni fogod szenvedésemet és meggyógyítod betegségemet. Támogass mindenható erőddel, hogy zúgolódásra ne nyissam ajkamat, kishitűség ne foglalja el szivemet, ha segedelmed késik, hanem Benned vetve reménységemet várjam szabadító kegyelmed jöttét. Ha életemet megtartod és egészségemet visszaállítod, hálával ajánlom fel ezért Neked életemet, szent Atyám; buzgón igérem, hogy mindenkor szent akaratod szerint élve, lelkem üdvére s szent neved dicsőítésére fordítandom napjaimat! Ha pedig elvenni jónak tartod azt, csendes megnyugvással azt mondom: „Legyen meg a Te akaratod", mert jól tudom, hogy az örök élet hazájába veszed fel lelkemet s örök boldogsággal pótolod ki angyalaid körében, itteni szenvedéseimet. Adj mennyei Atyám, gyermekemnek, kit angyalaid közé visszahívtál, örök üdvöt és boldogságot; és engedd meg nekem, hogy bármikor üssön kimúlásom órája, én is odajuthassak, a Te mennyei hajlékodba s teljes édes anyai örömmel szoríthassam majd keblemre korán elvesztett magzatomat. Hallgasd meg buzgó imámat, méltass atyai kegyelmedre véghetetlen irgalmadból, Urunk és Üdvözítőnk a r Jézus Krisztus érdemeért. Amen. Miatyánk stb. Áldás. Várd immár békességgel, keresztyén Atyámfia! gyógyulásodnak óráját. A gondviselő Isten őrködjék a te életed felett. Bízzál ő benne és meglássd, hogy ellene sohase zúgolódjál. Hogy a hitben megmaradva és felépülve foghass ismét házi foglalatosságod-