Békés-Csabai énekeskönyv ágostai hitv. evangyelmi hivek számára. 9. kiad. (Budapest, 1909)
B) Halotti énekek
— 237 — 5. Mert az Ur harsány szózatja Mély síromat is áthatja S lelkemet égbe juttatja. 6. Ott nem lészen erőtlenség, Sem fájdalom, sem betegség, Sem megnyomorodott vénség. 7. Bilincseink leszakadnak, ínségeink elmaradnak, Lelkink örökké vigadnak. 8. Ott Isten lesz üdvösségünk. Boldogságunk, dicsőségünk, Vele mindörökké élünk. 9. Ott mindnyájan egyek lésziink Ha jók valánk, áldást vészünk S örök dicsőség lesz részünk. 10. Igy már búcsúzom tőletek, Kik éltemben szerettetek, Isten legyen tiveletek ! 11. Föld nyeli el portestemet, De birom e szent hitemet : Mennyben megláttok engemet ! 12. Ott Istent minden szentekkel, Minden boldogult lelkekkel, Áldjuk dicsőbb énekekkel. A sírnál. 288. Mint: Rozzehnejmez se. Nun lasst uns den Leib. 1. Temessük el már e testet, Melyen a halál erőt vett, De majd a végitéletre Föltámadand uj életre. 2. Földi része romlást veszen, A mi por volt, porrá leszen, De e port is föltámasztja, Az Ur hatalmas szózatja. 3. Ember, fontold meg dolgodat, Látod itt múló voltodat, Eltedben bármit is teszesz, Por vagy s viszont porrá leszesz.